|
Leírás:
|
Gedahalom ma a település központi részén helyezkedik el, jelenleg művelés alá nem vont, beépítetlen, füves domb. Párducz Mihály 1942-ben egy honfoglalás- és kora Árpád-kori temető részletét tárta itt fel. Az 1950-es években Kovalovszki Júlia kutatott a területen, majd leletmentő ásatásokat folytattak többen. A legnagyobb ásatás László Gyula nevéhez kötődik,a ki az 1950-es évek végétől a 80-as évekig a honfoglalás kori település nyomait tárta fel, az ásatás során földre épített házak és jurták nyomait tudták megfigyelni, a házak fala fából, vert vagy téglafalból épült, a jurtákat 2-3 m mély árok vette körül, valamint ő tárt fel egy Árpád-kori templomot és az alatta felszínre kerülő 11. századi agyag alapozású templom maradványait. Több tégla és fakoporsó nyomai előkerültek a templom körüli temetőből. László Gyula 1968-ban a középső bronzkori Vatyai-kultúra településére és temetkezési nyomaira bukkant. Párducz két kora vaskori preszkíta (Mezőcsáti kult.) sírt tárt fel ezen a területen, majd 3 szarmata sírt ásott ki. Később László Gyula 1-4. századi szarmata települést és temetőt tárt fel a területen. Gedahalomtól K-re lokalizáltak egy késő avar és szláv temetőt is. Valamint egy szórvány (építkezés során a kövekkel került ide) Moustieri pattintott kőpengét.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata települést és temetőt említ "Felgyő déli területének régészeti topográfiája II. Szagdolgozat. 2004. (MFM Rég. Ad. 4370-2004.)" hivatkozással.
(+RF I.21. 1968.62. László Gyula említi a szarmata sírokat) (Talán azonos az Ürmös-tanya lelőhellyel: 17597, ahonnan László Gy. 3 sírt említ a II-III. sz-ból: RF I.31. 1978.74-75.) |
