|
Leírás:
|
Szakanyag 76211: A Szarvastól Ny-ra fekvő Arborétumban, egy É-D irányú magasparton, az Arborétum É-i részén.
Szakanyag 76748. A Holt-Körös jobb partján, az Arborétumtól É-ra, a Szent István Egyetem kezelésében fekvő terület. Az É-i részen 20m x 20m-es négyzetekben szedtük össze a leleteket a szántáson. A területen neolit tellen, valamint környékén főként tiszai, valamint díszítetlen őskori edénytöredékeket találtunk, de akadt néhány edénytöredék a tiszapolgári kultúrából is. A telltől É-ra gáva, AVK és szarmata kerámiatöredékeket szedtünk fel.
Szakanyag 77014: Szarvastól Ny-ra, a Holt-Körös Ny-i oldalán, az Arborétum É-i részén, valamint az Arborétumtól É-ra fekvő, a Szent István Egyetem kezelésében található terület, ahol gabonatermesztés folyik. A területen fekszik a Szarvas-Kovácshalom neolit tell É-i fele, valamint a tell külső telepe.
Szakanyag 77870: A feltárás során, a lelőhely szélén több korszakból több sír, valamint több újkőkori házmaradványt találtunk. Egy késő-újkőkori csontváz egy ház oldalában volt elhelyezve. 6 sír az avar-korba keltezhető, egy férfisír nagyon jó megtartású csontváza mellett egy edényt, ezüst lemez övveretet, kengyelt és egyenes szárú zablát, két női sírban arany blankveretet, kengyelt, bronz és ezüst lószerszámveretet, valamint az egyikben arany csavart fülbevalót találtunk. Két sír el volt szántva, míg egy háton fekvő, D-É-i tájolású, melléklet nélküli csontváznak könyök alatt csonkolt volt a bal keze. Három újkőkori házat, illetve házomladékot tártunk fel, Egy késő újkőkori ház omladékát egész kerámiák összetört maradványaival találtunk, mely alatt a földbe mélyített ház foltját, valamint két gödröt is feltártunk. Egy másik késő újkőkori, ívelt oldalú, a földbe ásott épületet is feltártunk, ebben feküdt a már említett csontváz is, a ház D-i felén, a fal mellett, kicsit beleásva a ház oldalfalába. Egy földbe mélyített, középső újkőkori AVK ház részletét is feltártuk, a házhoz kemence is társult. Ezen kívül két árkot is feltártunk, egyik egy, a mai felszínhez viszonyítva majdnem 2 m mély, és 6-7 m széles volt, középső újkőkori, AVK kerámiákat hoztunk a felszínre belőle. Az árkok külső része lépcsőzetesen mélyült, míg belső oldala meredeken zuhant, a belső, keleti oldalánál mély, körülbelül 1 m átmérőjű, kör alakú gödrök helyezkedtek el. (Gulyás András)
2013: A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Szarvasi Arborétum az általa megnyert KEOP 3.1.3/2F/09-11-2011-0005 sz. pályázat keretében megvalósuló fejlesztései között az arborétum területén lévő régészeti lelőhelyeknek régészeti kutatófúrások által történő megismerését tűzte ki célul. A munkát a sándorfalvi Fácies Kulturális Szolgáltató Bt. végezte el Prof. Dr. Sümegi Pál DSc tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével. A munkára régészeti feltárás keretében került sor, melynek felelős vezetője Gulyás András, a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom régésze volt. A feltárást a BE-02D/01/1794-12/2013 iktatószámú, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala által kiadott ásatási engedély birtokában végezték el 2013. november 16–17-én és 23-án. Az arborétumban található lelőhelyeket D-i irányból kezdődően, a terepmorfológiát figyelembe véve térképező geológiai fúrásokkal tártuk fel, és ennek nyomán rajzoltuk fel a lelőhelyek kiterjedését és a rétegsort, valamint a fúrásból 4 cm-enként kiemelt minták üledékfaciológiai, régészeti geológiai, mágneses szuszceptibilitási, szemcseösszetételi, szervesanyag-tartalom, karbonáttartalom, vízoldható főelemtartalom, valamint a kimosott csigák, szenült famaradványok elemzése alapján a megtelepedés típusát és környezetét rekonstruáltuk. A Kovács-halom elnevezésű lelőhely egy újkőkori több rétegű tell telep. Korábban több feltárás is folyt itt, innen ismerjük a lelőhelyet. A területen több népcsoport is megtelepedett a kora újkőkortól kezdve a népvándorlás koráig. A leírásokból kitűnik, hogy a többrétegű telep tetején egy halomsír (úgynevezett kurgán) áll. A lelőhely egy többrétegű kora újkőkori, a tiszai kultúrához tartozó, úgynevezett tell település. A halom legmagasabb pontján egy rézkori halomsírt, úgynevezett kurgánt találtunk. A tell 6 ha kiterjedésű volt. A régészeti geológiai térképező fúrásokat a tell D-i végétől kezdve É-i irányban haladva jutottunk el a tell legmagasabb pontjához. A tellet körülvevő árokban és a legmagasabb ponton két magfúrást is végeztünk. A tell legmagasabb pontján 180–240 cm magas volt. A fúrásminták alapján több réteget lehetett elkülöníteni, illetve több gödörobjektumot is átfúrtunk. A tellen lévő kurgán 240 cm magas volt, mely alatt 60 cm vastagságú teljesen átégett földréteget fúrtunk át. Alatta még 190 cm vastag volt a tell. A megtelepedési szintek alatt minden esetben infúziós löszt, majd alatta ártéri üledéket találtunk. A lelőhelyen összesen 14 régészeti geológiai térképező fúrást végeztünk, melynek összértéke 50,1 m. A két zavartalan magfúrás összértéke 10 m. (Gulyás András, RKM)
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata temetőt említ "Jelentés megelőző feltárásról- Szarvas, Kovácshalom, 2015 (600/2832/2015)" hivatkozással és "szarmata (?) a szakanyag bizonytalanul határozza meg a jelenség korát." megjegyzéssel. |
