|
Leírás:
|
Mintegy 500 lépésre a kiszombori vályogvetőtől, ahol a Nagyhalom dűlő útja szeli az óbébai országutat, 140 m távolságban. 1915-ben csatornaásáskor nagyobb számú sírt semmisítettek meg, csontvázat, régiségeket találtak (vas és bronz tárgyakra emlékeztek). A föld Blaskovich Ferencné tulajdonában volt.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata temetőt említ "Kiszombor régészeti topográfiája. Szakdolgozat 1985. (MFM Rég. Ad. 1015-85.)" hivatkozással.
Mintegy 500 lépésre a kiszombori vályogvetőtől, ahol a Nagyhalom dűlő útja szeli az óbébai országutat, 1915-ben az uradalom (Rónai) csatornát ásatott a parasztoktól megvett földön keresztül, vízmentesítés céljából. Ez alkalommal sok csontvázat találtak, s régiségeket is, egy aradi kultúrmérnök gyűjtötte össze és vitte el őket állítólag az aradi múzeumnak. A föld akkori birtokosától, Blaskovich Ferencnétől kapott engedély alapján kezdte el itt 1928-ban Móra Ferenc az ásatást. Az eredmény 426 sír, közülük legtöbb gepida germán korú~ és Árpád-kori, legkevesebb a szarmata kori. A szarmata kori sírok irányítása egy kivételével D-É, fejjel délnek, a 209. sír DK-Ény irányítású.
(Párducz 1950, 14) |
