|
Leírás:
|
Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 3. számú főút mentén található Vatta, Csincse és Mezőkeresztes települések szomszédságában. Ezen a területen az 1960-as években folytatott kutatások óta jelentős méretű lignittelepek ismertek, amelyekből számottevő mennyiségű, több százmillió tonna lignit termelhető ki. A bükkábrányi bánya 1985 óta működik, ellátva a visontai erőművet a villamos energia előállításához szükséges lignit egy részével, illetve kielégítve a környék lakosságának felhasználási igényeit is. A bükkábrányi bánya a Mátrai Erőmű Zrt. 2 külszíni fejtésű bányája közül a kisebbik méretű. A külszíni fejtés során a lignit tepelek felett található rétegeket eltávolítják, a kitermelt meddő anyagokat pedig visszatöltik a bányatérségbe. Ahogy a külfejtés kimerül, a bánya továbbhalad, és újabb rétegeket termel le, amelyeket visszatölt az előző terület gödrébe. A beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások 2007 óta folynak a bükkábrányi bánya területén a miskolci Herman Ottó Múzeum vezetésével. A feltárások megkezdése óta egyetlen év sem telhetett el régészeti munkálatok nélkül a területen. A 2011. évben egy szűkebb, jól körülhatárolható terület feltérképezésére kerülhetett sor, ekkor közelítette meg ugyanis a bányászati kitermelés az egykori Csincse-patak régióját. A területen 2011. áprilisában P. Fischl Klára vezetésével és a Miskolci Egyetem hallgatóinak részvételével történt terepbejárás, amelynek során 25,56 hektáron azonosították a Bükkábrány-Bánya, XI. lelőhelyet. Már a terepbejáráson igen intenzív megtelepedésre lehetett következtetni több régészeti korszakból is. A lelőhely a Csincse-patakot Ny-i irányból kísérő és a környezetéből 5-6 méterrel kiemelkedő magasparton helyezkedett el. A régészeti feltárások 2012 júliusában kezdődtek meg, és 2014 márciusáig tartottak. A különböző munkaterületeken több mint 130000 négyzetméter felületen közel 3700 objektum került feltárásra. A régészeti korszakok között 3 középső neolitikus települést, a kora rézkori tiszapolgári kultúra 6 sírját, a középső rézkori bodrogkeresztúri kultúra sírjait 2 temetőben, a középső rézkori Hunyadihalom-kultúra 2, különálló települését, 1 késő vaskori kelta települést, legalább 3 különálló római császárkori szarmata települést és 2 szarmata temetőt tártak fel, illetve megkutatták a Csörsz-árok szakaszát 2 különálló részen is. Jelen lelőhelyverzióban a XI/A elnevezésű munkaterület szarmata sírjai kerülnek bemutatásra. A XI/A munkaterület a XI. lelőhely D-i részén helyezkedett el. A területen 1 nagyméretű, a középső neolitikus AVK időszakhoz tartozó települést, 1 nagyméretű szarmata települést, illetve annak részeként 1 kovácsműhely részletét és 1 kisebb méretű, 27 sírból álló szarmata temetőt tártak fel. A szarmata sírok egy homokdombon helyezkedtek el a munkaterület ÉK-i sarkában, a Csörsz-árok ismert vonalától körülbelül 500 méterre, D-i irányban. A területet ez irányból kutatóárkokkal vizsgálták, de nem kerültek elő további temetkezések. Úgy tűnik, hogy a szarmata temetőt minden irányból körbehatárolták és nagy bizonyossággal nem maradtak további, feltáratlan sírok. |
