|
Leírás:
|
A Balkányi-főfolyás partján nagy lelőhely húzódik végig a kisebb hátak sorozatából álló részen. Ny-ról a lelőhelyet az egykori vízfolyás határolja. A bronzkori anyag a lelőhely D-i részén volt. A 2002. november 19-én és 2003. március 25-én végzett terepbejárás során nagyobb mennyiségű bronz-, császár- és talán Árpád-kori cserepet gyűjtöttek. A feltárás 2004. augusztus 2. és november 30. között folyt. Ennek során feltárták a nyomvanol alá eső 21790 négyzetméternyi területet. A lelőhely a Balkányi főfolyás K-i partját alkotó homokdomb vonulaton, mintegy 700 m hosszan húzódik végig. Kapcsolódik a 26. (É-on) és az 53. (D-en) lelőhelyekhez. A teljes hosszúságban a nyomvonal 50 m szélessége által meghatározott felület került feltárásra. A régészeti jelenségek nem egyenletesen oszlottak el a felárt felületen. Az egyik "sűrűsödés" a felület É-i részén volt megfigyelhető. Itt bronzkori és császárkori telepjelenségeket találtak. A bronzkori objektumok valószínűleg a - Csorda út nevet viselő dűlőúttal elválasztott - 26. lelőhelyen feltárt bronzkori telep részei. A lelőhely az É-i harmadától D-re eső, mintegy 50 méteres része leletmentes, illetve csak recens árkokkal tagolt. Itt két homokhát között mélyebb rész található. A leletmentes résztől közvetlenül D-re néhány sírból álló császárkori temetőrész, majd ettől tovább délebbre fokozatosan intenzívebbé váló császárkori telepjelenségek kerültek feltárásra. A telep sűrűsödésének maximuma a lelőhely D-i harmadában található. A lelőhely D-i határát adó - mintegy 50 m széles - erdősávtól D-re, az 53. lelőhelyen folytatódott a császárkori telep. Összesen 556 objektum került feltárásra. Közülük bronzkori gödör 25, császárkori sír 10, a császárkori telephez tartozik 29 ház, 13 kút, 1 tűzhely, 1 kemence, 2 füstölő, 4 árok és 274 gödör. Nem tudták meghatározni a korát 2 sírnak, 3 háznak, 1 tűzhelynek, 3 kútnak, 3 ároknak és 175 gödörnek. 10 objektum bizonyult újkorinak. 65 esetben kezdtek el olyan foltot bontani, amelyről kiderült, hogy nem régészeti - hanem valószínűleg természetes - jelenség. Az egyik gödör betöltésében egy hun nyereg díszét alkotó, két darab poncolt, pikkelymintás aranylemez került elő - ezt az objektumot hun korinak határozták meg. Az egyelőre császárkoriként meghatározott objektumok egy része valószínűleg ehhez a korszakhoz tartozik. Pontosabb keltezést a leletanyag elemzése után lehet adni. (Almássy Katalin - Bejinariu Ion - Istrate Angel - Pop Dan - Szőcs Péter Levente jelentése)
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről római kori települést és temetőt említ "Ásatási jelentés a Nyíregyház K-i elk. 33. lh, Oros, Úr-Cserétől délre lévő lelőhely megelőző feltár (KÖH/600/2266/2005)" hivatkozással és "10 császárkori sír" megjegyzéssel. |
