|
Leírás:
|
A Derecske-Földes összekötő út 9+400 és 9+500 km. szelvényében, az út mindkét oldalán, egy nagy kiterjedésű, egykoron vízjárta terület K-i partján közel É-D irányú markáns dombháton. Megjegyzés: A felszántott területen nagy sűrűségű leletanyag. A lelőhelytől K-re, alig 500 m-re a Sámson-halom nevű kurgán található. 71977-es szakanyag: Több kisebb mélyedés és árok közt lévő enyhe kiemelkedések által tagolt területen fekszik a lelőhely. A lelőhelytől K-re alig 500 méterre Sámson-halom nevű kurgán található. A lelőhely D-i és É-i része közepesen intenzív, de a dűlővel átszelt középső rész gyérnek mondható. Elhelyezkedésük alapján lehetne két kisebb egymás melletti lelőhelyként is értelmezni, de az azonos korszak leletanyaga és a felszín Ny-i oldalának fokozatosan tagolatlan formája összetartozóvá teszi őket. Szakanyag 76926: A lelőhely területét a főpálya mellett az itt húzódó földút áthelyezéséből fakadóan egy elkerülő út is érinti a tervek szerint. A lelőhely főpályába eső É-i térszínén két ovális 20x32 és 12x25 méter átmérőjű árokszerű jelenség azonosítható, melyek környékén objektumcsoportokba rendeződő régészeti jelenségre utaló anomáliák azonosíthatóak. A lelőhelyet kettéosztó földút D-i oldalán a főpálya területén a földút környékén főleg bizonytalan jellegű régészeti jelenségre utaló anomáliák ismerhetőek fel. Ettől D-re a lelőhelyhatáráig ismeretlen korú árokrendszerek által övezett területen igen intenzíven jelentkeznek a régészeti jelenségre utaló anomáliák. Az elkerülő út területén szintén egy ívelt, hozzávetőleg 35 méter átmérőjű feltehetően kurgánként interpretálható jelenség és árokrendszer elemi rajzolódnak ki. Tovább elszórtan jelentkeznek főként bizonytalan jellegű régészeti jelenségre utaló anomáliák. A felmérést kukoricavetésben, gyepes területen és az elkerülő területén learatott árpaföldön végeztük. (Mesterházy Gábor) Szakanyag 77922: A régészeti lelőhely Derecskétől DNy-ra, a Földesre vezető földút É-i és D-i oldalán, egy nagy kiterjedésű mélyedéstől keletre, egy magasabban fekvő, homokos humuszdombon helyezkedik el, a Nagy-Radó-dűlő nevű határrészben. Az objektumok a jelenlegi felszíntől mérve 36-93 cm között jelentkeztek a fekete, homokos humusz alatt lévő sárga homokos, agyagos, de állatjáratokkal átszőtt altalajban, amelyek többségében közepesen mélyek voltak. 29 objektum (egy cölöphely, 21 gödör, egy kút és hat árok) nem tartalmazott keltező értékű leletet. Egy árkot, hét méhkas alakú gödröt, valamint két, teljesen kirabolt sírt a római császárkorra (szarmata) lehet keltezni.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata települést és temetőt említ "Előzetes régészeti dokumentáció- M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz, 2015 (650/273/2015)" hivatkozással. |
