|
Leírás:
|
A lelőhely a szegvári vasútvonaltól közvetlenül Ny-ra helyezkedik el, DK-i széle 100 m-re van a Czakó-tanyától. A lelőhely egy É-D-i kiemelkedésen található. 2006: Szabó József János megelőző feltárása. A területen szarmata temetkezéseket és szarmata település nyomait tártuk fel, valamint dokumentáltunk egy második világháborús lövészárkot is. Összesen 64 objektum került elő, ezek megoszlása részletesen: 2 körárkos sír, 1 csecsemőtemetkezés, 1 ház, 1 rostélyos-kürtős kemence, 4 munkagödör, 3 árok, 1 tűzrakó hely, 1 füstölő (aknakemence), 1 füstölő kezedemény, 47 gödör és verem, továbbá a már említett lövészárok. Általában megállapíthatjuk, hogy a feltárt lelőhely jelenségintenzitása alacsony, néhol közepes; ez a kibontott objektumokból előkerült leletanyagra is elmondható. A település objektumai (főleg a gödrök) az ásatási szelvény É-i felén sűrűbben mutatkoztak. Mivel a feltárt terültet már a 19. században is meglévő dűlőút nyomvonala képezte, ezért ezt a sávot régóta nem szántották, illetve mélyszántást egyáltalán nem végeztek rajta. Így lehet, hogy több régészeti objektum a mai felszínhez eléggé közel (már 20-30 cm-re) mutatkozott. A feltárt lelőhely két kiemelkedőbb leletegyüttessel is büszkélkedhet. Az egyik egy körárkos sír, melynek érdekessége, hogy a "módosabb" szarmata temetkezésekkel ellentétben az idők folyamán ezt nem rabolták ki. A D-É-i tájolású sír egy fiatal nőt rejtett, melyhez mellékletként egy bronztükör, egy bíborszínű, aranyszálakkal átszőtt, bronzlánccal díszített "kelme", négy bronzfibula, két bronz karperec, egy bronz övkarika, két bronzcsengettyű, egy vaskés, egy orsógomb, valamint több száz gyöngy (két nyaklánc, gyöngykarperecek, ruhadíszek, öv- és szoknyakivarrások, lábbeli gyöngysora stb.) tartozott. Másik megemlítendő régészeti jelenségünk egy edényégető kemence volt, melyet már egy korábban meglévő, nagy méretű méhkas alakú verembe helyeztek. A kemencéhez tatozott a kétosztatú, középen tengellyel elválasztott tűztér, e fölött átlyuggatott rostély, a kemence szájánál a tüzelést szolgáló kürtő, valamint a kürtő nyílásához levezető munkagödör. Kemencénk felszíni részei, edényberakó terének felmenő falai nem maradtak meg. Érdekes még, hogy a kemence rostélya a mai felszínhez közel, alig 25 cm mélyen feküdt. (dr. Szabó József János jelentése)
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata kori csontvázas temetőt és körárkos temetkezést említ "Ásatási jelentés a Szentes, Schweidel J. u-Szegvári úti megelőző feltárásról, 2006. (KÖH 600/738/2007.)" hivatkozással. Az azonos leírások alapján kérdéses, hogy megegyezik-e Szentes, Schweidel József utca lelőhellyel? |
