Leírás:
|
M3 autópálya 96.1-96.2 km szelvény. Az autópálya nyomvonala és a Tarnazsadányi földút találkozásánál, Nagyúttól körülbelül 1-1,2 km-re, egy K-Ny-i nagyfeszültségű vezetéktől 250-300 m. Igen alacsony dombhát.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről római kori csontvázas temetőt említ "M3 autópálya feltárt régészeti lelőhelyei. (DIV Rég. Ad. 568.)" hivatkozással és "16 sír - D-É, sírleletek: üveggyöngy, ékszer, fémlelet, pénzlelet, kerámia, fegyver." megjegyzéssel.
Heves megye régészeti kutatásához nagyban hozzájárult az M3-as autópálya építése. 1992-ben, az építési munkálatok megkezdése előtt, a tervezett nyomvonalon terepbejárást végeztek a Dobó István Múzeum régészei. A beruházóval kötött szerződés alapján csak a nyomvonalba eső lelőhelyeket, illetve lelőhely részeket lehetett feltárni a felszíni nyomok alapján kijelölt szakaszokon. Nagyútnál, a Budapesttől számított 96,1-96,3 km közti szelvény szakaszban, bronz- és szarmata kori anyag került elő a terepbejárás során. A lelőhely feltárására 1994-ben került sor. Nagyút község az Alföld É-i peremén a Mátra hegységtől D-i irányban helyezkedik el. A lelőhely Nagyút község belterületétől 1,5-2 km-re DK-i irányban fekszik, ahol a tarnazsadányi dűlőút DK-i irányban elkanyarodva keresztezte az autópálya tervezett nyomvonalát. A terület meglehetősen sík, széles és sekély, egykori vízjárások medrével tagolt, amelyből egy K-Ny-i irányú dombhát emelkedik ki. Az ásatás során több régészeti korszak lelete került elő, az előzetes terepbejáráson már dokumentált őskori teleprészlet, szarmata telep- és temetőrészlet. Itt a szarmata sírokat
adom közre. A feltárt útszakasz nyomvonalának É-i szélén feküdtek a sírok, három irányban (K, Ny és D) a temető szélső sírjai is előkerültek, feltehetően É felé, a nyomvonalon kívül is folytatódnak. A feltárás elején gépi erővel távolították el a szántott humuszt egészen a sárga, márgás altalajig, 35-45 cm mélységig. Ennek következtében a humuszban fekvő illetve sekélyebb sírok egy része megsérült (Ács 2003, 77). |