Leírás:
|
A szarmata halomtemetkezés: körülárkolt kurgán. 2009. A lelőhely Adácstól DK-re, a Külső-Mérges-patak K-i partján található, nagyjából a MOL-vezeték 1056-as és 1058-as számú jelzőtáblája közötti terület. Leletanyag: Sok leletanyagot gyűjtöttünk, amelyek többsége kelta, szarmata. Valamint őskori és középkori kerámiatöredékeket is.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata kori halomsíros temetőt említ "Ásatási dokumentáció Adács, Mérges patak melletti víztározó. (DIV Rég. Ad. 356.)" hivatkozással.
Adács falu közelében (Heves-megye) 1972-ben víztároló építése folyt. A munkálatok során régészeti leletek kerültek elő. Az egri Dobó István Vármúzeumból Fodor László szemlézett, majd a leletmentést vezette.
A települést Ny-ról, majd K felé kanyarodva öleli körül az Adács patak. A falutól É-ÉNy irányban (a Vámosgyörkre vezető vasútvonalnál, és attól Ny-ra) egy alacsony dombhát húzódik. Ezen a dombháton fekszik a vaskori és Árpád-kori telep. A leletmentés során három vaskori hulladékgödör, egy téglalap alaprajzú, kora Árpád-kori, belső kemencés ház került elő. Szarmata telepobjektum nem esett a feltárási felületre, annak ellenére, hogy itt, a domb tetején római kori telepanyagot gyűjtött Fodor László. A szarmata telep terepbejárási anyagából megemlítendő egy korongolt, jól iszapolt világosszürke hombár töredéke, egy korongolt, világosszürke tál töredéke és egy szürkés téglaszín, fekete törésű, korongolt edény töredéke. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az Adács falu belterületén szarmata településre utaló anyag került elő. Az már nem dönthető el, hogy egy hosszan elhúzódó, nagy, vagy két kisebb szarmata településhez tartozik-e a leletanyag. Az Adács patak K-i oldalán, a mai településtől É-ra tervezték a víztároló létesítését. A tervezett víztároló mellett folyt leletmentő ásatás 1972. július 11. és 26-a között a temető és a telep területén. A víztároló D-i részén a leletmentés során 53 sírós temetőrészlet került elő különböző korszakokból. A sírok közül három (6, 15, 27. sír) zsugorított csontvázas kora vaskori temetkezés volt. A birituális kelta temetőből két sír látott napvilágot (4. számú csontvázas, és 29. számú hamvasztásos rítusú sír). Egy sírról nincs feljegyzés (3. sír). A fennmaradó 46 sír sorolható a római korba. Ezek nagy részét teljesen kirabolták, sem embercsont, sem régészeti lelet nem volt bennük. Az üres sírok rítusuk és tájolásuk alapján tartható szarmatának. Mind a temetőnek, mind a telepnek nagyobb részét a földmunkák során megsemmisítették.
RF I.26.1973.54.: 52 szarmata sírról ír, melyek közül 1 kurgán |