|
Leírás:
|
Püspökladány DNy-i határában, az egykor vízjárta területek által határolt markáns háton, a jórészt a jelenleg is használt köztemető területén húzódik a lelőhely. A Nagy-boldogasszony-halma (KÖH 32493-as) lelőhely lehatárolásához kapcsolódó helyszíni egyeztetés során, a talajvízfigyelő gödrökből őskori kerámiatöredéket gyűjtöttek.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata kori temetőt említ "Püspökladány-Görepart leletmentő ásatás dokumentációja (szarmata), helyszíni szemle ... (DDM Rég. Ad. 1973. 4.)" hivatkozással, illetve "Vadász Ferenc a Művelődési Központ Igazgatója jelentette a DM-nek, hogy a Göreparton (Dedóföldön), a Hamvas-sárréti Vízgazdálkodási Társulat derítőt épített és a terület planírozása során 4 szarmata kori sírt bolygattak meg. A lelőhely a református temető mellett, a Püspökladány-Hosszúhát (Szerep felé) műút jobb oldalán, a településtől és az úttól egyforma távolságra, 7-900 m-re (máshol 480 m-re), a temető és a volt szeméttelep mögött, egy természetes, valaha vízzel körülvett földháton van. A 4 bolygatott mellett, a leletmentés során még 7, 3. század eleji temetkezést sikerült feltárni. Előkerült egy prochorovkai sírt körülvevő körárok nyoma is." megjegyzéssel. |
