|
Leírás:
|
Tiszacsegétől DK-re, az Árkus-ér K-i magaspartján, Görbe-föld határrészben van a lelőhely. 1954 október 22-én Joó István mérnök jelentette, hogy a tiszacsegei gépállomás építésénél az alapárokban ember- és állatcsontokat, valamint kerámiatöredékeket találtak. A lelőhely a falu DK-i szélén lévő szőlőskert D-i oldalán a vasúttól K-re kb. 300 m-re, a kert kerítésétől D-re 100 m-re, alacsony homokháton van. Kovács József a Detorban szolgálatot teljesítő portás a főpostára igyekvő egyik parasztembernél egy régi edényt látott, amelyet elkért és a DM-ba szolgáltatott be (1955. július 15. körül). A késő vaskori urna az úgynevezett Homokgödör lelőhelyen, a traktorállomás mellett került elő. Kralovánszky Alán szerint a úgynevezett Gépállomáson egy évvel korábban előkerült késő vaskori temetőhöz tartozhat. Bencsik János és Lávai Mihály 1956. szeptember 21-én jelentették, hogy a tiszacsegei homokbánya területén a gépállomás újabb építkezésbe kezdett és újabb bronzkori sírokat pusztítottak el. 1957-ben a gépállomás homokbányájában rézkori telepet és szarmata sírt figyeltek meg. 1964 őszén az új gépállomás mögött mélyszántással őskori telepet bolygattak meg. Tiszacsege D-i határában, a Görbe-föld nevű dűlőn keresztül húzódó egykori folyómeder Ny-i partján. A lelőhely Ny-i szélét egy másik elhagyott folyómeder jelöli ki. A vasúttól K-re, a NAGÉV telephelyétől Ny-ra indul az a folyó-menti dombhát, amelyen a lelőhely található. Valószínűsíthetjük, hogy a lelőhely folytatása a Tiszacsege 1. 14. 15. 16. számon rögzített lelőhelyeknek. Frissen felszántott területen, közepes látási viszonyok között magas leletsűrűség.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata kori sírt említ "Tiszacsege, gépállomás homokbányája (Rég. Füz. 9 (1958) 32.)" hivatkozással. |
