|
Leírás:
|
A leleteket gödör ásásnál találták. Belterület a község D-i részén. Szakanyag 77151: A Hatvan-Miskolc vasútvonal mellett, a Rima-pataktól K-re, magasparton. Az egri múzeum adatszolgáltatása alapján Farkas Csilla 2013 folyamán a Vasút, Diófa és Szabadság utcákban ásott szennyvízvezeték ásása során figyelt meg régészeti jelenségeket.
2013: A Szihalom község szennyvízelvezetésének kiépítése során 2013. május – júniusban végeztük szakfelügyeletet. A lelőhelyet Legányi Ferenc 1950 júliusában tett régiségkutató útjáról szóló jelentéséből ismerjük. A vasutastelep a 20. század első felében keletkezhetett. Legányi adatai alapján: „… gödör ásásnál, vályogvetésnél, ott több ép fazekat leltek. Fónagy József (legdélibb házsor), Fónagy János (Ny-i házsor), Sári Antal aratógazda (legészakibb utca), Farkas István 25. házsz. (a községházára leadott fazék), Mihály Pongrác (Lovász), Antal István (méhész) Szemerei út, csontvázat lelt.”
Jelenleg a Vasút, a Diófa és a Szabadság utcákban ásott szennyvízvezeték nyomvonalában történt megfigyelés során kerültek elő régészeti jelenségek. A terület a település D-i vége, a vasúttól D-re, a Rimára és a Mezőszemerére vezető műút között található. A Rima nevű vízfolyástól K-re egy, az ártérből kiemelkedő magasparton, melynek alakja az egykori meder nyomvonalát követi. Csak a szennyvízárok nyomvonalában volt lehetőségünk kutatni. Az utcák vonalában több közmű is fut egymás közelében, így a megfigyelt objektumok nagy részét már korábban is bolygatták. A kutatás sokszor csak fotó- és rajzos dokumentációra adott lehetőséget, csupán néhány esetben tudtunk az objektumokra rábontani. Összesen 45 jelenséget dokumentáltunk. A jelenségekkel érintett terület minimum 350×350 m kiterjedésű, de a belső udvarokon nem volt lehetőségünk kutatni.
Az objektumok egy részéből nem került elő korhatározó kerámia, csak jellegtelen, esetleg az őskor valamelyik időszakához köthető oldaltöredék. Néhány gödörből késő rézkori kerámia töredékek kerültek elő, többek között az egyik Diófa utcai objektumból is, amire rábontottunk. Ennek betöltéséből szinte több rétegben igen sok állatcsont és kerámiatöredék, illetve egy kőeszköz is előkerült. A késő rézkori jelenségek főleg a terület D-i és Ny-i feléből kerültek elő.
Néhány gödör anyagát a késő bronzkorra, illetve a késő vaskorra tehetjük, ez a néhány gödör a terület ÉNy-i negyedébe esik.
Római kori objektumok az érintett terület egészéről kerültek elő, de többségében a Ny-i, illetve az É-i utcából. A szarmata telepjelenségeket a megfigyeltek alapján egyszerű gödrök, méhkas alakú tárolóvermek, és feltételezhetően egy műhely részlete képviselte. A házi kerámia és a szürke korongolt kerámiatöredékek mellett, terra sigillata töredék is előkerült.
Egyetlen gödörből származik jellegtelen, de az anyaga alapján középkorra tehető kerámia.
Két biztosan római kori sír, egy bizonytalan korú, de feltehetően római kori sír került elő, amelyre rábontottunk. Két esetben szórvány egész edény került elő, ami szintén sírkerámia lehetett. A D-i utca (Szabadság utca) Ny-i felében tártunk fel egy É–D-i tájolású sírt. A halott nyújtott testhelyzetben, karjai szorosan a test mellett, kézfeje a csípő alá szorulva helyezkedett el. Nyakánál bronzfibula, derekán egy bronz övcsat, bal oldalán csípőmagasságban egy vaskés és egy vas tűzkészség, lábfejénél egy szürke korongolt edény volt. Tőle Ny-ra egy másik csontváz került elő, egy árokból, de a vázat a szennyvízárok erősen megbolygatta. A vázrészlet közvetlen közeléből kerámiatöredékek, egy nyomott gömbös formájú orsógomb és állatcsontok kerültek elő, de összetartozásuk kérdéses.
A harmadik sír a Ny-i utcából (Diófa utca) került elő. A koponyát és a bal vállat a szennyvízárok bolygatta, a lábon a gázárok ment keresztül. Nyújtott testhelyzetű, D–É-i irányban fektetett halott. Jobb keze a test mellett, a bal nyújtott helyzetben, de a csípőn nyugszik. A csípőcsont bal oldalán egy hosszúkás téglalap alakú bronz csattest került elő, illetve a halott bal oldalán néhány kisebb bronztöredéket találtunk.
Az É-i utca (Vasút út) K-i részéből 70 cm mélyen kerültek elő bolygatott emberi csontok. Melléklet, vagy egyéb, a váz korára utaló lelet nem került elő. Tájolása bizonytalanul Ny–K-i. Munkatársak: Gutay Mónika, Nagy László, Tóth Zoltán.
(Farkas Csilla jelentése, RKM 2013, 122-123. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisában lásd ugyanezen leírást) |
