|
Leírás:
|
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről 13 síros szarmata kori, csontvázas temetőt említ "Ásatási dokumentáció (Kiskunfélegyháza-M5 út 146. lh.) (KJM Rég. Ad. 97.719.)" hivatkozással.
"A címben szereplő temető az M5 autópálya nyomvonalán, a 147. lelőhely feltárása során került felszínre. A lelőhelyen neolit, késő rézkori, kora bronzkori, szarmata települések objektumai és egy késő szarmata temetőrészlet került napvilágra. A lelőhely Kiskunfélegyházától délnyugatra, Halesztől keletre, a Kővágóértől északra helyezkedett el és egy, a nyomvonalat majdnem merőlegesen metsző nyugat-északnyugat-kelet-délkeleti irányú dombvonulaton húzódott. A domb dél felé egyenletesen lejt az egykori természetes vízfolyás, a Kővágóér felé. Az előzetes terepbejárás során a dombháton talált lelőhely a 147., a tőle délre levő lejtőn található lelőhely pedig a 146. számot kapta. A két lelőhely azonban - mint azt sejteni lehetett és az ásatáson be is bizonyosodott - összefüggött. Együttesen mintegy 800 objektumot tártunk fel. E tanulmány tárgya a fent említett temetőrészlet. Kiskunfélegyháza-Kővágóérről összesen 14 sír került napvilágra. A sírgödrök szigorúan DK-ÉNy-i irányban voltak tájolva. A főiránytól (135-315° - DK-ÉNy) csak minimális eltérések mutatkoztak. A tájolás 120-300° és 154-334° (DK-ÉNy) között mozgott. A sírgödrök feltűnően nagyok voltak, meghaladták a megszokott méreteket: a felnőtt sírok hosszúsága 195-410 cm között, szélessége 55-225 cm között mozgott. A nagyobb alapterületű gödrök általában mélyebbek voltak. A sírgödrök nagy része erősen lekerekített sarkú, téglalap alakú volt, de több ovális alakút is kibontottunk (118., 124., 485. sír). A kissé szokatlan, alaktalan sírformákat részben a sírrablások eredményezték." (GALLINA 1999, 7) |
