|
Leírás:
|
Csalog József 1952-ben végzett ásatást a területen. Nem ismert, hogy a leletanyag melyik múzeumba és milyen leltári számok alá került.
Irodalom: CSALOG József: ArchÉrt 82 (1955), 101.
Közvetlenül a 32. számú közút D-i oldalán, a várostól D-re, körülbelül 3 km-re helyezkedik el a lelőhely. Állapot leírás: Homokbányászás közben egy égetett gödörből nagymennyiségű kerámia került elő 71123-as sza.: A jelentősen roncsolt kurgán folyamatos pusztulásnak van kitéve, a megmaradt roncsot közvetlenül a lábáig szántják. A halomból mára mindössze egy körülbelül 22 méter átmérőjű roncs maradt meg. Magán a halom-maradványon magas gaz van, oldala meredek, nehezen megközelíthető, megmászható. A maradvány tetején háromszögelési pont és kőkereszt is áll. Ez utóbbi igen rossz állapotban van. A halom tetején két körülbelül 1-1,5 méter mély és körülbelül 2-3 négyzetméteres, viszonylag frissnek tűnő rablógödröt is találtak, valamint több rablógödör betemetődött nyomát is észlelték. A kereszthez közelebb lévő rablógödör falában középkori épület alapozásást vélték felfedezni, amely alapozás habarcsba fektetett, nagyméretű paticsokból áll. Ez valószínűleg egy Árpád-kori templom utolsó maradványa, melyet az 1908-ban állított kereszttel is pusztíthattak. A kerékpárút építése nem veszélyezteti a halom jelenlegi állapotát.
(Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa) |
