|
Leírás:
|
A lelőhely Dunapatajtól, körülbelül 4 km-re, a Szelidi-pusztán van, a Várhegyen a 105 magassági pontnál, a dombot átszelő szőlőben Solymos Ede az 1950-es évek elején sok tégla- és cseréptöredéket, valamint csontokat talált. A Szelidi-tó melletti Várhegyről 1905-ben vétel útján különböző régiségek kerültek az MNM gyűjteményébe, így 3 db bronzkarperec, üveggyöngyök, gyűrű, I. András, II. András, I. (Nagy) Lajos és II. Lajos ezüstpénzei. A leletek egy része valószínűleg egy kora Árpád-kori temető megbolygatott sírjából származik (irodalmi hivatkozás: MNM régiségtárának gyarapodása, ArchÉrt 1906.81.; Jelentés MNM állapotáról. Bp. 1906.32.). Vastag alapfalak, valószínűleg Árpád-kori templom maradványai, körülötte temető. A domb lejtőjén és a közelében nagy területen Árpád-kori településre utaló jelek. A Várdombon végzett gépi talajegyengetés során 1965. március 29-én egy szarmata csontvázas sír került elő, egy kis korongolt fülű bögrével. Adattári forrás: KJM Rég. Ad.: PM. Rég. Gy. (A Szelidi-tó partján Bévárdi Pál üdülőtelkén, a nyaraló mögött hátul az udvarban gödör ásása közben késő római szemeskályha (kemence) maradványait találták, amelyet a Pataji Múzeumnak ajándékoztak. Adattári forrás: PM. Rég. Gy.- 62908).
Szakanyag 73591: Szelíden, az üdülőterület és a közvetlenül mellette fekvő Várhegy nevű domb területén található. A Szelídi-tó K-i oldalán, a környezetéből (90 m tengerszint feletti magasság) jól kiemelkedő (103 m tengerszint feletti magasság) dombháton (Szelídi-hegy, Várhegy) középkori telep, templom és temető nyomai találhatók. A lelőhelyet (KÖH: 27617 Várhegy) részlegesen már vizsgálták, a település kiterjedéséről kevés utalást találunk az adattári anyagokban. Solymos Ede 1948-ban és 1952-ben rövid jelentésben említi a 105 méter magas szelídi Várhegyet, melynek tetején egy keskeny szőlőültetvény művelésekor a mélyből tégla, csont és fémdarabok kerültek elő. Vadász Éva 1965. évi kutatásakor szintén említi a Várhegyet. A felszíni leletek alapján a lelőhelyet koraközépkorinak állapítja meg. A fentebbiek alapján a templom és a telep egy szűkebb területen, a Várhegy környékén határolhatók le. A település részleges kiterjedéséről a HM-HIM Hadtörténeti Térképtár állományából származó 1953. évi archív légifénykép alapján sikerült további adatot szereznünk. A fényképen látható egy ÉK - D irányú, kissé ívelt sötét sáv, K-i oldalán sötétebb és világosabb foltokkal. Valószínűsíthető, hogy a középkori falu egyik, vagy egyetlen utcáját és a mellette sorakozó házakat ábrázolja. A terület egyik érdekessége, hogy a főutca vonalában a Várhegyről ívesen ereszkedik le egy völgy. A másik érdekessége, hogy a domb D-DNy-i oldalán található a KÖH: 62908 Szelid, V. u. 21. (késő középkori telep) lelőhely. Schill Tamás dunapataji múzeumvezető gyűjtött itt anyagot 2005 nyarán Bévárdi Pál üdülő tulajdonostól. A telek belső részén szennyvíztároló gödör ásásakor, mintegy 120 cm mélységből rengeteg középkori kályhaszem, konyhai hulladék (csontok) és egyéb cseréptöredék került elő. A jelentéshez mellékelt légifényképes-térképes ábrán jól látszik, hogy a feltételezett utca Ny-i oldalán fekvő egyik házra áshattak rá az üdülő tulajdonosai. Sajnos az üdülőterület házai ráépültek a középkori, a feltehetőleg a források által Szelíd néven emlegetett falura. Valószínű, hogy több építkezéskor is bolygatták a telep nyomait.
Szakanyag 79326: Rövid látogatást tettünk a Várhegynél, amely tulajdonképpen a templomot rejti magában. Meglepő volt számunkra, hogy a Várhegy Ny-i oldalán épült tóhoz vezető lépcső mentén is Árpád-kori bográcstöredékek, valamint középkori cserepek feküdtek mindenhol. A fák alatt növő gyér fűben gyakorlatilag minden négyzetméteren találtunk cserepeket. (Sz.Wilhelm Gábor)
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisában a jelenségek között csontvázas sír "Örökségvédelmi hatástanulmány, Dunapataj, 2007." hivatkozással. |
