|
Leírás:
|
Földrajzi leírás: a középkori Dabas falu területén. Az 50. számú főút által kettészelt terület É-i részén (Fertályos-földek-dűlő). A lelőhely már korábban is ismert volt: a terület D-i szélén húzódó ÉNy-DK hossztengelyű dombvonulaton, a lakóépületek kertjében szarmata temető került elő. A belterület dabasi részének ÉNy-i szélén, a vasút és az 5. számú műút elágazásától ÉNy-ra 250m-re, a műúttól 60 m-re É-ra, a vasútállomástól D-re 150 m-re. A belterület dabasi részétől ÉNy-ra, a vasút és az 5. számú műút elágazásától ÉNy-ra 750 m-re, a műúttól 80 m-re É-ra. Valószínűleg a középkori Dabas temploma, összefügghet a tőle ÉNy-ra levő középkori teleppel. 56310 számú szakanyag: A középkori Dabas falu területe. Az 50. számú főút által kettészelt, bejelölt terület É-i részén (Fertályos-földek dűlő) korábban is ismert volt a középkori lelőhely, a templom a lelőhely K-i szélén, kis akácossal fedett, az 1:10000 térképen 521. számmal jelzett háromszögelési ponttal ellátott dombon található. K felé, a telephelyek miatt a lelőhely nem lehatárolható, a domborzati adottságok alapján feltehetően, maximum 100-120 m-ig terjed, erre utal a legnyugatabbi üzemi terület (kamion szétszerelő) parkolója, a terepegyengetéskor megfigyelt néhány beásás nyom is. É-ról nagyjából az 50 számú főúttal párhuzamos, attól körülbelül 400-420 m-re húzódó villanyvezeték, illetve helyenként e sávból kijjebb eső dombok, Ny-ról a szőlőhegyi út D-i oldalán húzódó mély fekvésű rét határolja a lelőhelyet. Az 50. számú főúttól D-re gyakorlatilag a domborzati viszonyok és a terepebjárás alapján lényegében az előbb említett (a csatorna K-i partján húzódó) réttől K felé egészen a város lakott területének határáig kerültek elő leletek, itt zömében az Árpád-kori (11-12. század) településrész emlékei (tengerszint feletti magassága: 104-114,8 m) A terület D-i szélén húzódó ÉNy-DK-i hossztengelyű dombvonulaton (amelyre ráépült a város É-i széle: lakóépületek, gimnázium), a lakóépületek kertjében római kori szarmata temető sírjai kerültek elő régebben. Leletek: patics, kerámia. A lelőhely kora: római kori szarmata, Árpád-kor, középkor, a templomtól É-ra: bronzkor. Érintett helyrajzi számok: 01335/39-53, ezen kívül még több "ismeretlen hrsz." Stereo 506234, x: 467700-468160, y: 519950-520950, 1050x1200 m 54542 AS 19. lelőhely SL 2/1. lelőhely része. Az AS a Templom-dombbal azonosította, (34326), a KÖH viszont nem tudni, milyen okból egyrészt új lelőhelynek vette fel, másrészt összefüggésbe hozta a 39435-tel is. Ezért ezt a lelőhelyet töröltük, adatait a 34326-hoz rendeltük. A helyrajzi számok térkép hiányában jelenleg nem választhatók szét, ezt az ingatlanrendezést követően, térkép birtokában kell megtenni. Miklósity-Szőke Mihály (Szakanyag 63146): 2007. július 30-augusztus 13. között próbaásatás végeztek: a Dabas-Fertályos-földek, Templom dombtól É-ra (18. lelőhely) és Dabas-Fertályos-földek, Templom domb (19. lelőhely), 2362/6-7. helyrajzi szám, KÖH 34326 (mely közvetlenül a KÖH 54543 lelőhely mellett található) lelőhelyen. A próbafeltárás kutatóárkokkal történt, azonosítandó az Árpád-kori, középkori és kora újkori telepet (18. lelőhely), templomot és temetőt (19. lelőhely). 18. lelőhely: Dabastól ÉK-re, az 5-ös úttól É-ra fekvő Fertályos földek nevű határrészen egy nagyobb kiemelkedés DK-i oldalán többségében középkori/késő középkori leletanyag került elő, azonban néhány objektum (1. árokban) Árpád-kori kerámiát (bográcsfül) tartalmazott. A felszínen gyűjthető kerámia zöme a XIV-XV. századra keltezhető, ez vélhetőleg kijelöli a településrész felhagyásának közelítő idejét. 19. lelőhely: A lelőhelyen 3, mintegy 10 méter hosszú kutatóárok (1-2-3. árok) húzására volt mód, összesen 78 nm felületen. Az árkok a templom dombon található templom körüli temetőt, temetőkertet érintették, a dombtetőn a templom megkutatására annak erdősültsége miatt nem volt lehetőség. Szakanyag 71418: Az Áldos Hagyományőrző Egyesület és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) 2012. április 26-án kötött vállalkozási szerződést a dabasi Templomdomb (KÖH 54542 lelőhely) területén 140 m? megelőző régészeti feltárására. A kutatás célja a középkori pusztatemplom lehetőségek szerinti feltárása, keltezése volt. A régészetileg mentesített területen a beruházó az egykori templom maradványait, alaprajzát is bemutató emlékművet kíván elhelyezni. A beruházási területet 2012. június 11-én vettük át munkavégzésre az Áldos Hagyományőrző Egyesülettől, a feltárást 2012. július 13-án fejeztük be. A templom lokalizálására a domb legmagasabb pontján egy 4 x 4 m-es alapterületű szelvényekből álló hálót tűztünk ki, melyet a feltárás eredményeinek függvényében folyamatosan bővítettünk. Hat szelvényt tártunk fel, köztük 1 m-es tanúfalakkal, illetve két további szelvényünk 2 x 4 m alapterületű volt. A tanúfalakat dokumentálásuk után lebontottuk, így végül egy nagyobb, egybefüggő területet nyertünk. A bontás kézi erővel történt, csak a tanúfalak bontásához használtunk markolót. A teljes feltárt felület kiterjedése 142 m?. A temetkezéseket is ideszámítva összesen 48 régészeti objektumot/jelenséget rögzítettünk.
(Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, a jelenségeknél szarmata kori temető, forrásként "Jelentés a Dabasi terepbejárásról (NyTI-5050/2002)" megjelöléssel) |
