|
Leírás:
|
A központi épülettől körülbelül 130 m-re, DNy felé lejtő terület Egykori erek közötti, jelentős részein beépített, parkosított magaslat. 1858-ban szarmata (?) sír leleteit és további kerámiát, 1860-ban középkori vaskulcsot, 1864-ben az úrilak alapárkaiból bronzkori edénytöredékeket ajándékozott Steszel Lajos az MNM-nek. A Steszel-tanya, úrilak azonos az Intézet központi, kúria-szerű épületével. 1973-ban bronzkori, kelta? és szarmata település, szarmata-népvándorlás kori sír leletei vízvezeték árokból. 2002-ben a központi épülettől 120-130 m-re DNy-ra gödörásáskor szarmata cserép.
(Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, a jelenségeknél a szarmata kori temető "Jelentés a Tápiószele, Agrobotanikai Int. területén végzett leletmentésről, 1996. (MNM Rég. Ad. 14/III/1997., Ltsz. 16850.)", a népvándorlás kori sír "Ásatási dokumentáció a Tápiószele, Agrobotanikai Intézet ásatásról (NyTI-6458/2003)"). Az RKM 2002 a lelőhelyet Tápiószele, Kishomok-dűlőként említi, azonban szarmata kori temetkezést nem említ. |
