|
Leírás:
|
A Nagykőröstől ÉNy-a, 3 km-re fekvő földvár egyike annak a 28 erődített földvárnak, melyet a vatyai kultúra II. és III. szakaszában létesítettek a mai Fejér, Pest és Tolna megyék területén. A nagykőrösi földvárat szokatlanul nagy mérete (2,83 ha) és a belső erődítésrendszer hiánya különbözteti meg a több hasonló korú vatyai erődített teleptől. Jelenleg egy erősen lekopott, 50 cm belső magasságú sánc jelzi a korabeli erődítést. A védendő földvárat akárcsak a többi vatyai telepen az erődítést a kultúra III. fázisának végén emelték. A belső rétegek vastagsága 140-160 cm. Döngölt agyagpadlók, keményre taposott járószintek, házmaradványok, omladékok, kerek tűzhelyek jelzik a kultúrrétegeket, melyeket a rétegeket átvágó gödrök és gödörkomplexumok tesznek egy bonyolult stratigráfiai rendszerré. Az azonosítható 3 házmaradvány arra utal, hogy a házak szerkezete a nagyrévi eredetű vert falú és agyagfalú típust követi. Ritka jelenség, hogy bronztárgy nem ismert a lelőhelyről, amely a település önálló fémművességének hiányát jelzi. A nagykőrősi Földvár kutatásának legfőbb eredménye, hogy az erődített vatya telepek általános képével szemben, itt inkább egy olyan nagyméretű falusias település figyelhető meg, melyet a kultúra életének vége felé erődítéssel vettek körül, majd röviddel később fel is hagytak. Állapotleírás: A lelőhely mindkét végén 1-1 tanya áll, a lelőhely mezőgazdasági művelés alatt van. 2009. Miklós Zs. légifényképezése: 2 tanya is található itt. A szántóföld művelés következtében a sáncok, árkok már szinte teljesen lekoptak. Helyenként már csak légi felvételeken figyelhető meg a vonaluk.
(Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, a jelenségek között szarmata temető is szerepel, forrásként "Adatfelvételi lapok a nagykőrösi AJM adattárából." hivatkozással) |
