|
Leírás:
|
A lelőhely É-i részén mintegy 30-40 m hosszan az objektumok feltárása nem volt lehetséges a talajvíz miatt. A felső termőréteg vastagsága átlagosan 50-60 cm között váltakozott. Itt értük el a sárga, homokos altalajt. A feltárt szelvény nagysága 2019 négyzetméter. A feltárt 123 objektum két korszakhoz tartozott (római kor és Árpád-kor). Zömük a szarmata korszakra datálható. Ebből az időszakból megtaláltuk mind a település, mind a temető egy-egy részletét. A szarmata időszakra datálható objektumok közel feléből (55-ből) nem került elő korszakhatározó leletanyag, de a feltárás összesítő képe alapján ehhez az időszakhoz tartozhattak. A vizsgált jelenségek zöme (68) gödör volt, de viszonylag sok cölöphely (22), 16 árokszakasz, illetve 1, talán épületnek tartható objektum részlete is napvilágra került. A települési objektumok többsége gabonatároló gödör, amelyek közül több méhkas alakú, de voltak ovális, illetve kör alakúak is. A legváratlanabb egy szarmata temetőrészlet előkerülése volt a lelőhely D-i részén. 5 biztosan sírnak mondható objektum került elő ezen a részen, de ezenkívül 3-4 , viszonylag nagyméretű, DK-ÉNy-i tájolású gödörről is feltehető, hogy sírgödrök lehettek. Az 5 sír közül csupán 2 tartalmazott ép csontvázat. E két sír mindegyikében, 1-1 D-É-i tájolású női csontváz feküdt. Mellettük mellékletként fülbevaló, fibula, karperec, gyöngy és edény volt. A 122. számú sírhoz tartozhatott a 23. számú kerítő árok is. Magának a 122. sírnak a gödrét bolygatta a 106. számú, Árpád-kori árok, amely a csontvázat szerencsére nem érte el. Ugyanez az árok viszont megbolygatta a 123. sírt, ahonnan csak egy koponya került elő. A 109. számú sír szarmata kori rablás nyomát mutatta. A legérdekesebb a 25. számú sír volt, ahonnan egy D-É-i tájolású, fej nélküli, erősen zsugorított csontváz került elő. Az 5 sír helyzete alapján a temető valószínűleg folytatódik a Vilmaszállási csatornához közeli dombhát gerincén K-Ny-i irányba.
(Paluch Tibor jelentése) |
