|
Leírás:
|
Az M5 autópálya Csongrád megyei szakaszának kivitelezési munkálatai során Csengele községtől D-re, a csengele-bogárháti középkori templomos helytől körülbelül 300 méterre DK-re, az autópálya 131. km-szelvényében a nyomvonal humuszolását és erdőirtást követően került elő a lelőhely (M5 53). A nyomvonal itt egy ÉK-DNy irányú, hosszan elnyúló, azonban a környezetből kevésbé kiemelkedő, széles homokhátat keresztez. Ennek a hátnak a közepénél apróra zúzódott, erősen lepusztult felületű kerámiatöredékek szarmata és Árpád-kori településre utaltak. 2004. augusztus 16. és október 1. között a 131+330-650 közötti szakaszon 14 500 négyzetmétert tártunk fel. A lelőhely a dombhát tetején, valamint az annak É-i oldalán húzódó, mély fekvésű részen volt a legintenzívebb. A területen szarmata kori sírok, szarmata és Árpád-kori településobjektumok kerültek elő.
A szarmata kori objektumok a löszös-agyagos altalajban jelentkeztek. A feltárt terület É-i felében elszórtan 4 sírt tártunk fel, melyek közül 3 temetkezést 2-2 ívelt árokdarabból álló árok kerített. A sírok érintetlenek voltak. Közülük egyet a ráásott Árpád- kori árkokkal teljesen elpusztítottak. A sírokból előkerült leletanyag (tekercselt végű fülbevaló, gyöngyök, emailos és korongfibula, lábbeli veretek és egyenes fenekű üvegpohár) alapján a temetkezések a Kr. u. 2. századra keltezhetők. A szarmata kori telepobjektumok a feltárás D-i részén sűrűsödtek és a sírokkal ellentétben a római kor késői, hun kori horizontjába tartoznak. Az előkerült objektumok jellege (csont megmunkálásra utaló műhely, kútszerű objektumok jelentős vassalakkal és vasbucával) és leletanyaga alapján arra következtethetünk, hogy az egykori település „ipari részét" vagy a különféle alapanyagok „feldolgozásának" helyszínét sikerült itt feltárni.
(Balogh Csilla és Türk Attila jelentése) |
