|
Leírás:
|
1982-ben érkezett bejelentés alapján 1983 és 1985 közözz leletmentő ásatást folytattunk Tiszavasvári belterületétől délre, a Városföldje nevű határrész Jegyző-tagjában, ahol homokbányászás során a munkások sírokra bukkantak. A lelőhely az Alkaloida Vegyészeti Gyár növénykísérleti telepe mellett, a Keleti-főcsatorna közelében fekszik egy alacsony dombháton, amelynek északi részét már korábban legyalulták. A környékbeliek szerint ekkor leletek még nem kerültek elő. A domb környékén az egykori vízfolyások medre ma is jól nyomon követhető. A vizes területekkel szabdalt vidék különösen alkalmas létfeltételeket biztosított. A környékről települések egész sora ismert.
Tiszavasváriban, az Alkaloida gyár növénykísérleti telepe mellett 1982-ben a TSz új homokbányát nyitott. A homok kitermelése során különböző tárgyakat és embercsontokat találtak. 1982 decemberében mentek először helyszínelni a jegyzőtagi homokbánya területére a Jósa András Múzeum régészei. Ekkor a bejelentő, Rudnyák Mihály tiszavasvári lakos átadott néhány kés vaskori bronz- és vastárgyat, illetve edénytöredéket. A látottak - bolygatott sírok és települési objektumok - alapján döntöttek a sürgős leletmentés mellett, melyet 1983 márciusában kezdett el Istvánovits Eszter. A több évig elhúzódó munka során a közvetlenül veszélyeztetett részt sikerült feltárnia. A TSz vezetése ígéretet tett, hogy a megelőz leletmentés biztosítása érdekében bejelenti, ha folytatják a homok kitermelését. Ezt a megállapodást nem tartották be. A bányagödröt figyelmeztetés nélkül temették be úgy, hogy annak déli szélén komolyabb földmunka folyt. Ezen munkák során valószínűleg újabb objektumokat pusztítottak el. 1989 júniusában a megbolygatott részen vezetett egy kisebb feltárást Istvánovits Eszter, és újabb két sírt bontottak ki. A lelőhelyen az alábbi - késő vaskori - temető részleten kívül kora bronzkori (Nyírség) (DANI 1997.) és szarmata sírokat (ISTVÁNOVITS 1984/86.), valamint két bronzkori (Gáva) és egy V. századi telep egy részét (ISTVÁNOVITS 1998.) tárták föl. Az ásatás összesít térképére (1. kép) pillantva egyértelmű, hogy a kelta temetőnek csak egy része esik a föltárt területre. A széle sehol nincs meg, s a homokbányászás során is több sírt elpusztíthattak.
A lelőhely az Alkaloida Vegyészeti Gyár növénykísérleti telepe mellett, a Keleti-főcsatorna közelében fekszik egy alacsony dombháton, amelynek északi részét már korábban legyalulták. A környékbeliek szerint e földmunka során leletek még nem kerültek elő. A domb környékén az egykori vízfolyások medre ma is jól nyomon követhető. A vizes területekkel szabdalt vidék különösen alkalmas létfeltételeket biztosított a szarmaták számára. Az alább tárgyaltaknál nem sokkal későbbi időszakra (a 3. századra) keltezhető a közeli Berecki halom temetője (1. kép 1.). A környéken települések egész sorozatát ismerjük (1. kép). Közülük a Paptelekháton, a Keresztfalon és a Juhhodálynál (1. kép 4., 3., 7.) terra sigillata töredékek is kerültek elő (ISTVÁNOVITS 1986.). Ma még nem eldönthető, hogy közülük melyik település lakói temették el halottaikat a Jegyző-tagban.
A leletmentés során 35 sírt tártunk fel. Közülük 2 bronzkori (Nyírségi kultúra), 16 kelta ( LT С), 8 római kori, 2 sír a hun kori telep objektumaihoz tartozott, s végül 7 sír kora a mellékletek alapján nem dönthető el. |
