|
Leírás:
|
2002. november 8-án, a 14. számú ház előtt, a gerincvezeték helyén egy D-É-i tájolású, bolygatott szarmata sírt tártunk fel. A benne talált, összetört szürke korongolt korsót típusa alapján a korszak kései periódusára keltezhetjük (2002/1 sír). Az ezt követő napokban a munkások, miközben ásták a bekötő vezeték árkát a 16. számú házhoz, a vízvezeték árkának betöltésében embercsontokra bukkantak (2002/2 sír). Minden bizonnyal
ugyanehhez a temetőhöz tartozik az a DK-ÉNy-i tájolású, bolygatatlan sír is, amelyet a Ny-ról szomszédos Hock János utca 9. számú ház utcafronti telekhatárán tártunk fel 2002. december 6-án, a bekötő vezeték helyén. A lábnál talált, kézzel formált fazék hosszú időn keresztül használatos forma (2002/3 sír). 2003. április 2-án, a Hock János utca 11. számú ház előtt, a gerincvezeték fektetése során egy DK-ÉNy-i tájolású sír lábrésze került elő, melléklet nélkül. A többi részét évtizedekkel ezelőtt megsemmisítették, amikor a vízvezetéket ásták (2003/4 sír) . A 9. számú ház előtt egy újabb sírnak a nyomát észleltük a vízvezeték árkáig tartó, mintegy 40 cm széles újkori beásások által nem bolygatott területen (2003/5 sír).
Az előkerült leleteket a szentesi Koszta József Múzeumban restaurálják, majd a csongrádi Tari László Múzeumba kerülnek.
(Szabó János József jelentése) |
