|
Leírás:
|
Az ELTE Régészettudományi Intézete 2010. május 4. és július 5. között végezte az NK-14 jelű lelőhely részleges feltárását, amit a nagykunsági árapasztó tározó építése tett szükségessé. A 877 négyzetméter összfelületű szondázó feltárás során 66 régészeti objektumot rögzítettünk, jelenségeiket 71 stratigráfiai egységbe tagoltuk. A Tiszagyendától K-re körülbelül 600 m-re húzódó, mozgalmas térfelszínű terület közepén egy jól kirajzolódó, mesterséges kialakítású halom emelkedik, a dombhátas részen 2007-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai végeztek terepbejárást. A halom lábánál, főként a magasabban fekvő É-i, ÉK-i nyúlványon átlagos mennyiségű újkőkori, szórványos szarmata és átlagos mennyiségű Árpád-kori töredéket gyűjtöttek, valamint néhány embercsontot is találtak. Feltételezték, hogy a halmon Árpád-kori templom, annak környezetében pedig egy kisebb temető található, beleásva a szarmata településbe. A halmot a gátépítés nem érintette, csak a lábánál elterülő lelőhelyet; ezért a szükségtározó leendő gátjának alapjával érintett területen a lelőhely teljes becsült hosszán 4 m széles szondát nyitottunk.
A lelőhely homokos háton fekszik, így az objektumok betöltése (főleg a szonda K-i részén) nehezen volt elkülöníthető az altalajtól. A dűlőúttól K-re eső részen La Tene-kori, szarmata és Árpád-kori telepobjektumokat figyeltünk meg. Ezek közül külön említésre érdemes a 10. számú kelta ház, amelyben egy tűzhelyet, rajta pedig egy majdnem teljesen ép malomkövet találtunk. A szarmata településhez főként tároló- és szemetesgödrök tartoztak, kevés vagy közepes mennyiségű leletanyaggal, ezek közül említésre méltó a 2. számú gödörből előkerült ép, csiszolt csontkorcsolya. Az Árpád-kori települést gödrök, illetve É-D irányban futó árkok jellemzik. A dűlőúttól Ny-ra fekvő részen némileg ritkábban jelentkeztek az objektumok, és (egy magányos, bolygatott, igen rossz megtartású, valószínűleg újkőkori zsugorított vázas temetkezéstől eltekintve) itt már csak a szarmata időszakra, illetve az Árpád-korra keltezhetők. A lehumuszolt szonda Ny-i végéhez közel néhány ÉÉK-DDNy irányítású, szinte teljesen kirabolt szarmata sírt tártunk fel. Ezek bontása során a rendkívül rossz megtartású, bolygatott vázak mellett mindössze 2 sírban találtunk mellékleteket. A lelőhely a domb magasabban fekvő részein igen intenzív, a települések a szondához képest K-i irányban biztosan, Ny-i irányban pedig valószínűleg folytatódnak, a szarmata temető többek között valószínűleg Ny felé is folytatódik. Az elsődleges leletfeldolgozást követően a leletanyag a szolnoki Damjanich János Múzeumba kerül végleges elhelyezésre.
(Sebők Katalin, Szilágyi Márton, Váczi Gábor jelentése) |
