|
Leírás:
|
2010 augusztusában a Magyar Nemzeti Múzeum - Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársai megelőző régészeti feltárásokat folytattak a tervezett Kunágota MOL gázvezeték nyomvonalának építésével érintett régészeti lelőhelyeken.
A lelőhely Nagybánhegyestől DNy-ra, a Mezőkovácsháza és Kaszaper közötti műúthoz vezető összekötő út nyomvonalától körülbelül 350 m-re ÉNy-ra, a Tatár-árok Ny-i oldalán, az Oravecz-dűlő ÉK-i szélén található. Augusztus 23. és szeptember 21. között összesen 2341 négyzetméteren kutattunk. A sárgásbarna agyagos altalajon 50 objektum foltja rajzolódott ki. A feltárt 52 stratigráfiai egység közül 1 épületnek, 18 csontvázas sírnak, 12 árokrészletnek, 16 gödörnek, 3 kútnak és 2 cölöphelynek bizonyult. Korszakot meghatározó leletanyag 47 objektumból került elő, amelyeket a késő szarmata korhoz köthetünk, 3 betöltéséből nem került elő leletanyag, de a terepi megfigyelések alapján feltételezhetően késő szarmata koriak ezek is. A nyomvonalon változó sűrűségben helyezkedtek el a régészeti jelenségek. A falu központi része a 15+700 km környékén lehetett, ahol egymást érték a különféle méretű és funkciójú, kerek vagy szabálytalan alakú, méhkas vagy meredeken az alja felé szűkülő falú, barna humuszos betöltésű vermek. A lelőhely ezen részén 1 kerítő és 6 vízelvezető árok részlete, valamint egy épület maradványa került elő. Az épületnek csak egy részét tudtuk feltárni, D-i része a szelvényfal alá futott. A lekerekített sarkú, négyzet(?) alakú, 2 cölöphelyes épületben lesározott, tapasztott padlónak nem találtuk nyomát. Az árkok többsége egyenes vonalú, metszetük íves vagy többszörösen tagolt. A település K-i szélét 2 kerek átmérőjű, viszonylag mély kút zárta le. Az objektumok betöltésébó1 főként korongolt szürke- és téglaszínű edénytöredékek (hombárok, behúzott peremű tálak), kézzel formált fazék- és fedőtöredékek, továbbá különféle használati eszközök (fenőkő-, malomkőtöredékek), valamint állatcsontok (juh/kecske, kutya, szarvasmarha) kerültek felszínre. Egy római importból származó dörzstál töredéke is napvilágot látott. A település szélétől körülbelül 80 m-en keresztül egyetlen objektumfolt sem jelentkezett, majd a hiátus után DK-re megjelentek a (valószínűleg a) telephez tartozó temető sírfoltjai. A temetőrészlet 14 lekerekített sarkú sírgödörből állt. A temetkezések közül 16 részlegesen rablott volt, a bolygatások a koponya és a medence közötti részre irányultak. 2 sírban gyöngyökkel kivarrt ruhában eltemetett nők vázait, 4 sírban gyermekek maradványait bontottuk ki, egy sír pedig teljesen üres volt. Az elhunytak mellé használati (pl. orsógomb, vaskés) és viseleti tárgyaikat (pl. fibula, fülbevaló, gyöngy nyaklánc, karperec, övcsat), illetve a lábuk mellé a túlvilági útra szánt ételt tartalmazó edényeket helyeztek. Koporsóra utaló maradványokat 6 esetben figyeltük meg, ebből kettőt rönkkoporsóba helyeztek el. A nyomvonal 15+414-15+500 km-pontjai között egy másik, szintén késő szarmata kori temetőrészlet került elő. Ez a temető 4, szintén D-É-i tájolású sírgödörből állt. Mind a 4 sírgödröt részlegesen megbolygatták. Az elhunytak mellett itt is megtaláltuk a használati és viseleti emlékeket, valamint a túlvilági útra szánt ételt tartalmazó edényeket.
A leletek az MNM - NÖK szegedi regionális irodájában történő elsődleges feldolgozásukat követően a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba kerülnek végleges elhelyezésre.
(Benedek András jelentése) |
