|
Leírás:
|
A HT-47 jelű lelőhely Bátmonostor belterületétől É-ra, a Szurdok nevű határrész és a Ferenc-tápcsatorna szögletében, több ÉK-DNy-i és Ny-K irányú magaslaton és az azokat összekötő alacsonyabb fekvésű területen helyezkedik el. ÉK-i részén egy a környezetéből markánsan kiemelkedő homokdomb húzódik. 2009-ben a lelőhely középső részén, egy körülbelül 320 m-es szakaszon végeztünk megelőző feltárást a Magyar-Horvát gázvezeték nyomvonalán. Akkor a lelőhely nyomvonalba eső részének ÉK-i területén, a Baja és Bátmonostor közötti műútig szőlő és erdő volt, amelyet 2010 tavaszán irtottak ki. 2010 májusában, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat által biztosított szakfelügyelet során kiderült, hogy a lelőhely ÉK-i és DNy-i irányba is tovább folytatódik. A domborzati viszonyok és a feltáráshoz kapcsolódó terepbejárás alapján megállapítottuk, hogy az ÉK-DNy-i irányú lelőhely legalább 1470 m hosszú és 100-380 m széles. Pontos kiterjedése kérdéses, mert Ny-i szélén a mesterséges Ferenc-csatorna, K-i szélén a Baja-Bátmonostor közötti műút határolja, illetve a nyomvonaltól közvetlenül É-ra elhagyatott gyümölcsös fekszik. 2009-ben és 2010-ben összesen 350 objektumot (453 stratigráfiai egységet) tártunk fel, 5208 négyzetméteren. A 2010-ben feltárt szakaszon 331 stratigráfiai egység került elő, amelyek közül 188 gödör, 83 cölöphely, 27 árok, 21 épület, 6 sír, 2 kemence, 2 tűzrakóhely, 1 állati vázmaradvány és 1 ismeretlen rendeltetésű építmény volt. Korukat tekintve 2 a rézkori badeni kultúrához tartozik, 94 késő bronzkori, 4 szkíta, 2 szkíta vagy kelta, 38 kelta, 4 kelta vagy szarmata, 44 szarmata, 9 Árpád-kori, 30 középkori, 13 újkori és 91 korhatározó leletanyag hiányában ismeretlen korú. A különböző korú régészeti jelenségek általában az egész nyomvonalon megfigyelhetők voltak, azonban a lelőhely ÉK-i részén húzódó homokdombon, illetve az említett magaslat és a bátmonostori műút között, körülbelül 150 m hosszú szakaszon, csak középkori-késő középkori (15-17. sz.) településobjektumokat bontottunk ki.
A szarmata objektumok többségét nagyméretű, kerek, méhkas alakú vagy felső részén ívelten bővülő, majd szűkülő falú, ívelt vagy egyenes aljú élelemtároló és hulladékgödrök alkották, amelyek a 116+650 km-szelvénytől DNy-ra sűrűsödtek. A gödrök között egy ÉNy-DK-i hossztengelyű, ovális alakú szabadtéri kemencét is feltártunk, amelynek nagy részét a mezőgazdasági munkák elpusztították. A sekély munkagödör DNy-i és ÉNy-i széle mellett 1-1 kerek átmetszetű cölöphelyet figyeltünk meg, amelyek talán ehhez az építményhez tartoztak. Az objektumok betöltéséből kézzel formált fedő- és fazéktöredékek, illetve korongolt szürke hombártöredékek kerültek felszínre. A 116+170 és a 116+230 km-szelvények között húzódó Ny-K-i irányú magaslaton egy 5 sírból álló temetőrészlet is napvilágra került, amely a domborzati viszonyok alapján a Ferenc-csatorna felé tovább folytatódhat. A lekerekített sarkú téglalap alakú sírok DK-ÉNy vagy D-É tájolásúak voltak, amelyeket a temetés után néhány évtizeddel kiraboltak, úgy, hogy néha csak 1-2 csont maradt a sírokban. 2 esetben a sírra ásott rablógödröket is meg tudtuk figyelni, illetve az egyik rablójáratból került elő a sírba helyezett miniatűr füles edény. Az 5 sír közül háromba nőt, egybe férfit és egybe fiatal felnőttet temettek el. Az egyik női sírban a bokák körül nadrág aljának gyöngyhímzését dokumentáltuk, amelyet 1-1 sorba rögzítettek a ruha aljára. A női sírokban gyöngyöket, illetve az egyikben egy bronz lemezkarperecet, a férfisírban pedig egy rossz megtartású babérlevél alakú vas lándzsahegyet találtunk. Az ismeretlen nemű sírban bronzfibulát és egy vaskést bontottunk ki.
A leletek az elsődleges feldolgozásukat követően a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezeténél kerülnek végleges elhelyezésre.
(Gulyás Gyöngyi jelentése) |
