|
Leírás:
|
A 2011. évi munkálatokat régészeti megfigyelés mellett végezték a kiágazás területén. Március 8-19. között három lelőhelyet lehetett lokalizálni. A kiágazás É-i szélénél a korábban már részben megkutatott RL-11 lelőhely kis részlete elő. Ettől D-re egy szarmata temetőrészletet érintett a nyomvonal (Mercedes, vasúti kiágazás, Horváth-tanya I.). Újabb üres szakasz után, a következő dombhát aljában egy soros honfoglalás kori temető volt, míg a dombháton egy jelentősebb halmos szarmata temető került elő. A domboldal DK-i szakaszán egy avar település indult, mely egészen a Szeged-Kecskemét vasúti vonalig húzódik (Mercedes, vasúti kiágazás, Horváth-tanya II.).
A megelőzőfeltárást március 21. és április 15. között végeztük. A lehumuszolt 10 742 m2-nyi területből 8962 m2 bizonyult teljesen fedettnek: 147 objektumot tártunk fel, melyhez 176 stratigráfiai egységet rendeltünk.
A dombhát aljától nagyjából 120 m üres felület után, egy másik kiemelkedésen egy szarmata temetőrészlet került elő. A lelőhely egy markánsan kiemelkedő dombháton található, kissé Ny-ra a Horváth-tanya II. feltárási helyszíntől. A területen néhány kisebb gödör és árokrészlet mellett 18 szarmata sír került elő, de a szomszédos lelőhelyen előkerült szarmata temetkezésektől 120 m távolság választotta el, így kijelenthető, hogy nem egy közösség használta a két dombot temetkezési helyül.
A temetőrészletben a jellemző tájolás a DK-ÉNy, illetve K-Ny volt. A sírok mindegyike korabeli rablásnak esett áldozatul, néhányban csak kisebb csontkupacok maradtak a sírgödörben, ennek ellenére a feltárás legjelentősebb lelete ezen a területen került elő. A terület K-i végében elhelyezkedő temetkezés nagyméretű, téglalap alapú gödre padmalyos kialakítású volt, ami ritka a korszak temetkezési rítusában, egyértelműen keleti elem. Az erőteljesen rablott sír felsőteste teljesen bolygatott volt, de a lábak in situ maradtak. A bal comb mellett került elő egy körülbelül 45 cm hosszú és 15 cm széles, vaspálcákkal erősített, kerek vastagban végződő tárgy, amely alatt szépen megmaradt a tárgy fa alkatrészének lenyomata. A jelenség mindezidáig párhuzam nélküli az alföldi szarmata Barbaricumban, úgy tűnik, hogy az elsőként megfigyelt tegez maradványa került elő. Mint lovas nomád nép a korabeli auctorok, illetve a fennmaradt ábrázolások alapján tudjuk, hogy a szarmata hadviselés fontos eszköze volt az íj, de eddig ennek igen kevés régészeti nyoma ismert az Alföldről.
A többi temetkezésben is számos tárgy került elő, jó néhány edény, ezüst- és bronzfibulák (térd-, számszeríj- és aláhajlított lábú), torques, karkötő, csatok, római denárok stb. Jellemző volt az alsóruha gyöngyös viselete, ennek 3 sírban is megmaradt a többé-kevésbé in situ nyoma. Az egyik sírban egy lándzsás harcos nyugodott, a lábánál egy római Drag 33-as típusú terra sigillata csészével.
A temetőrészletet az előkerült leletanyag alapján a szomszédos szarmata temetőhöz hasonlóan a 3. század első felére keltezhetjük.
A Horváth-tanya I. lelőhelyen összesen 32 objektumot tártunk fel, melyhez 41 stratigráfiai egységet rendeltünk.
A terület É-i szélénél a korábban már megkutatott RL-11 lelőhelyhez kapcsolódó nagyméretű kerítőárok részlete került elő.
A leletanyag a Katona József Múzeumba (Kecskemét) került. |
