|
Leírás:
|
A MOL-vezeték Heves megyén keresztülhaladó nyomvonalán a beruházással párhuzamosan megelőző feltárásokat végzett a Heves Megyei Múzeumi Igazgatóság. 2000. február 28. és augusztus 4. között dolgoztunk, melyhez az anyagi fedezetet 8 millió Ft értékben a MOL Rt. biztosította. A 350 m hosszú lelőhelyen összesen 107 településmaradványt és három sírt tártunk fel. A bronzkor korai vagy középső fázisát csak néhány gödör jelzi. A La Tene C korú telep egy házrészletből és pár gödörből áll. A feltárt objektumok túlnyomó többsége császárkori: gödör, ház, kút és egy füstölő. Az egyik gödör fenekén emberi maradványokra bukkantunk. A leletanyag zöme kerámia: korongolt szürke és téglaszínű asztali edények darabjai, kevés kézzel formált házi kerámia, elenyésző díszített töredék. A kézi korongolt, csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított fazekak töredékei már a telep életének kései fázisát jelzik. Ezt erősíti a zöldmázas római import kerámiatöredék felbukkanása is. Orsógomb, csontkorcsolya, kevés fémanyag és vassalakmaradvány egészíti ki a leleteket. A teleprészlet a Kr. u. 4. századra datálható.
A lelőhely DK-i részén egy késő római-kora nép vándorlás kori temető három sírját sikerült megmenteni. A téglalap alakú, nagyméretű sírgödrök iránya D-É. Az 1. sír rítusa (kőpakolásos temetkezés árokkal kerítve) igazi kuriózumnak számít az alföldi szarmaták területén. Mindegyik temetkezés bolygatott volt. A három női sírból előkerült szegényes leletanyag az Alföld peremén élő szarmata népességhez köthető. A szokványos tárgyak (fibula, övcsat, karperec, korall-, borostyán és üveggyöngyök, vasár, orsógomb) mellett egy csontfésűt találtunk. A viselet egyes elemei (dobozfibula, gyöngyfüzér a boka körül) és bizonyos régészeti jelenségek (kőpakolás, körárok) erőteljesebb keleti vonásokat mutatnak. A leletek a Dobó István Vármúzeumba kerültek.
(Váradi Adél jelentése) |
