|
Leírás:
|
A BMM-ben Berényi út vége megnevezéssel 3 tárgy is található. Valamennyi szarmata kori, a leltárkönyvi bejegyzés szerint közülük 2 Rell Lajos 1931. évi ásatásából származik. A lelőkörülményekre érdemes idézni a részletes hírlapi tudósítást: „A Békéscsabáról Mezőmegyerre vezető út építésénél a munkások ... leletekre bukkantak. Egy egész sírmezőt találtak ott, melynek egyes sírjaiban a holttetemek csontváza zsugorított helyzetben volt. Az érdekes leleteket azonnal jelentették Haan Lajos dr.-nak, aki a múzeumi bizottság megbízásából az ásatásokat vezeti ...
A mostani leletek között két sírban színes gyöngyfüzért találtak, cserép- és kagylóhéjból, más sírokban pedig különféle ételmaradékokat, állati csontrészeket, orsó alakú cserépdarabokat, amelyeknek közepén nyílás van.
Az egyik sírban (amely valószínűleg asszonyé volt) a csontváznak két lába színes gyönggyel volt keresztül kötözve ...
Az érdekes lelőhelyen megjelent a múzeumi bizottság részéről Rell Lajos dr. reálgimnáziumi igazgató Banner Benedek dr ...” (BK 57. évfolyam 34. szám: 1930. április 27, 5. oldal) Michal Gl'onda 1973-ban Pozsonyban kelt, és a BMM adattárának eljuttatott szlovák nyelvű visszaemlékezése megerősíti és pontosítja a fenti adatokat. Az alábbiakban a visszaemlékezésből olvasható idézet: „A felvégi új temetőtől a Mezőmegyerig vezető országutat 1930-31-ben kezdték építeni ... A munkákat a közvetlenül az új evangélikus temető mellett kiemelkedő mezővel szemben kezdték meg.
A megyeri földút ezen a részen nagyon lapos volt. Az alapásás abból állt, hogy el kellett távolítani a száraz sárrögöket ... A göröngyök eltávolítása után a fiúk két, egymás mellett fekvő emberi csontvázat vettek észre. A csontok már eléggé porlottak, de az egyik koponya még jó állapotban volt. Mindkét csontváznak volt nyaklánca, s egy-egy, talán a jobb kéz mellett fekvő kerek, körülbelül egy literes kis tálkája ... A nyakláncok 4-5 mm-es átmérőjű halcsont gyöngyökből voltak, a tálak valamilyen szürke anyagból, korongozottak, olyanból, mint az eternit. A gyöngyök szintén elporladtak, tehát úgy el lehetett kenni azokat, mint a fa hamuját, de a tálak jó állapotban voltak ... A fiúk közül némelyek szerettek volna szólni a városi múzeum igazgatóságának. Az inasiskola anyagának hatása alatt álltak, s ezért a leleteket sokra értékelték. A csabai inasiskola jó színvonalú volt. Kérésük, hogy a leleteket jelentsék be, nem talált értő fülekre. Sőt, mintegy a különlegességek értéktelenségét bizonyítandó, Lacha pallér fia, aki az egyik inas volt, hősiesen szétdobálta a gyöngyöket, és a tálakat szétverte. Meg kell említeni, hogy a halottak a városi (vagy Zahorán) mezőjétől mintegy 10 m-re voltak eltemetve, az út tengelyében, fejjel a város felé (délkelet).” (BMM Adattár 1974/876. A fordítást István Anna (Megyei Művelődési Központ) végezte)
Banner János szerint a BMM-ben lévő leleteket a temető mellett, útépítés alkalmával feldúlt több, mint 20 szarmata kori sírból, illetve az ennek nyomán végzett ásatásból valók (utóbbi újságcikk szerint Banner Benedek szemtanúként jelen volt, de a következőket emlékezetből írta: „a húszas évek második felében, útjavítási munkálatok alkalmával mintegy 30, fibulákkal. érmekkel és kerámiával jól meghatározott szarmata-jazig sírt figyeltek meg hozzá nem értők.” BANNER Benedek: Dolgozatok XIX (1943), 143; BANNER János: Körös Népe I (1956), 25).
A BMM-ben ma megtalálható leletek egy késő szarmata temető jellegzetes tárgyai. Négyszög átmetszetű bronztű (44. t. 7) (BMM 52.1702.1. A leltárkönyv szerint Dr. Rell Lajos 1931. évi ásatásából. H: 6,5 cm, Sz: 0,2 cm), egy szürke, korongolt, díszítetlen kancsó peremből induló kerek átmetszetű füllel (57. t. 5.) (BMM 52.1090.1. Ajándék. M: 11 cm, Szá: 7,4 cm , Fá: 4,4 cm. ), és egy szürke, korongolt, enyhén kihajló peremű kancsó (57. t. 2) (BMM 52.1689.1. „Dr. Rell Lajos 1931. évi ásatásából.” M: 10 cm, Szá: 6 cm, Fá: 5 cm). Az utóbbi kerek átmetszetű fülének és peremének találkozásánál a perem fölé magasodó, kis bütyök van. Banner János az említettek mellett fibulákról, csatokról és gyöngyökről is tud, ezek azonban elkallódtak (BANNER János: Körös Népe I (1956), 25). Németh Péter erre a lelőhelyre tesz egy másik szarmata kori „bronztűt” is (NÉMETH Péter: Békéscsaba története a honfoglalás koráig. In: Kristó Gyula-Székely György: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba, 1970. 11), ez azonban a Berényi út elején előkerült fibulaként van beleltározva (BMM 52.1697.1. A leletekről lásd még MEDGYESI Pál: Római és népvándorláskor. In: Békéscsaba története I (1991), 102, 13. tábla 1-3, 5.), tehát a 2/295. lelőhelyhez tartozik. |
