|
Leírás:
|
A BMM-ben 4 tárgy van a Berényi út eleje lelőhely megnevezéssel, melyek közül 2 a leltárkönyv adatai szerint Rell Lajos révén, a másik 2 ajándékként került a múzeumba. Ugyancsak a leltárkönyvi bejegyzés szerint 1931-ben Rell Lajos kisebb ásatást is végzett a Berényi út elején, illetve végén (vö. 2/296. lelőhely: Békéscsaba, Berényi út vége). (BMM Irattár 19/1964) Feltehetően arról van szó, hogy az útépítéskor előkerült leleteket Rell Lajos összeszedte, és a múzeumba szállította. A topográfiai munkálatokhoz kapcsolódóan ugyanis hiába kérdezősködtek az utca teljes hosszában, senki sem emlékezett arra, hogy itt valaha ásatás lett volna, vagy leletek kerültek volna elő. A helyszínen minden terepbejárás reménytelen, a terület ugyanis teljesen be van építve. Az sem elképzelhetetlen, hogy a „Berényi út eleje”, illetve „vége” elnevezés egy lelőhelyet takar. Ezt a feltevést a 2/296. lelőhelynél (Békéscsaba, Berényi út vége) idézett adat támasztja alá, miszerint az útépítést (melynek során a leletek feltehetően előkerültek) a temetőnél, vagyis a Berényi út végén kezdték el. E nagyon is kézenfekvő megoldás ellenére, valamint azért, mert a két pont a távolság több, mint 1 km, a két leletcsoportot a leltárkönyvi bejegyzésnek megfelelően külön lelőhelyként kell kezelni.
A leletanyagot 3 késő szarmata edény és 1 fibula alkotja. Van egy szürke, korongolt, kifelé megvastagodó pereme alatt két vízszintes bordával, az edény alsó részén bekarcolt hullámvonal részletével díszített tál (57. t. 1) (BMM 52.1083.1. M: 7,9 cm, Szá: 13 cm, Fá: 4,3 cm. Ajándék), egy szürke, korongolt, kifelé enyhén megvastagodó peremű, hasán két párhuzamos horonnyal ellátott tál (57. t. 4.) (BMM 52.1085.1. M: 7,7 cm, Szá: 15,5 cm, Fá: 15,5 cm. Ajándék. Ezt és az előző tálat is Párducz Mihály Békéscsaba-Fényesi-szőlők néven közli, tévesen: PÁRDUCZ 1950, CXXX. tábla 27-28. kép), mely kívül-belül vízszintesen simított és egy szürke, korongolt, bikónikus korsó (57. t. 3) (BMM 52.1644.1. M: 11 cm, Szá: 6,6 cm, Fá: 4,3 cm. A leltárkönyv szerint „Dr. Rell Lajos próbaásatásán került elő”), enyhén kihajló pereméből induló kerek átmetszetű füllel. Az utóbbi nyakán sűrű függőleges besimítás van, s a perem belül pár centiméteres sávban szintén simított. A töredékes fibula elveszett (BMM52.1967.1. A leltárkönyv szerint Rell Lajos 1931. évi ásatásából. A tárgyat Németh Péter tévesen a Berényi út végén előkerült leletek közé sorolta: NÉMETH Péter: Békéscsaba története a honfoglalás koráig. In: Kristó Gyula-Székely György: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba, 1970. 11; MEDGYESI Pál: Római és népvándorláskor. In: Békéscsaba története I. 1991, 102). A leletek mindenesetre sírleletek lehetnek, tehát késő szarmata kori temetőre lehet következtetni. |
