|
Leírás:
|
A város határának Ny-i szélén, a Rákos-patak É-i oldala melletti alacsony, enyhe lejtésű domboldalon 1200x300-350 m nagyságú lelőhely található, amelynek csaknem fele Budapest XVII. kerületében fekszik.
A lelőhelyen 1963 é 1970 között Juhász József péceli magángyűjtő sok leletet szedett össze, amelyeket később a VTM-nek ajándékozott (VTM 84.109.1-15.; 110.1-11.; 124.1.; 85.83.1.). A topográfiai munkálatokhoz kapcsolódó terepbejárások során a lelőhely K-i végéről újkőkori, Ny-i végéből Badeni és Makói kultúrás cserepeket lehetett gyűjteni, szarmata leletek a teljes területen előfordultak. Kevés Árpád-kori töredéket a lelőhely K-i és Ny-i végében találtak (VTM 79.325.1-29.; 328.1-11.). Az M0 autópálya K-i szakaszának nyomvonala É-D-i irányban vágja át a lelőhely Budapest közigazgatási területére eső, Ny-i részét. 2001-ben az építést megelőzően járták be a lelőhely teljes területét. A felszínen sűrűn előforduló újkőkori, Badeni kultúrás, bronzkori és szarmata leletek a kisebb kiemelkedéseken koncentrálódtak (MNM Adattár 517/2002. LXIV.; RégKut 2001, 202-203.; leletanyag a VTM-ben, leltározatlan). Kevés Árpád-kori anyag is begyűjtésre került.
A szürke, finoman iszapolt, korongolt hombárok vízszintesen kihajló perem- és oldaltöredékei, szürke, megvastagodó tálperem, piros oldaltöredékek, néhány durva, kézzel formált, részben kihajló, ujjbenyomásos peremű fazéktöredék szarmata (VTM 79.324.4. (3 db), 5, 7-9.; és 2001. évi gyűjtés, leltározatlan a VTM-ben). A szürke, korongolt, vízszintes, tagolt, hombárperem, a kereken vastagodó, behajló tálperemek, az enyhén kihajló peremű, rövid nyak alján tagolt, mély tál peremtöredéke, a feketére fényezett oldal és a homokos-kavicsos anyagú, korongolt, változatosan tagolt peremű fazéktöredékek késő szarmaták (VTM 79.324.5 (1 db), 10, 11 (1 db), és 2001. évi gyűjtés leltározatlan a VTM-ben). A provinciális importot egy korongos, hiányos, bronz akasztógomb, néhány kopott piros, vörös, barna festett perem- és oldaltöredék, egy vörös tálka peremtöredéke, egy homokos soványítású, kívül fekete, sekélyen fésűzött fazékoldal és egy Drag. 37 alakú tálból származó téglaszínű, bepecsételt tojástagokkal díszített töredék (VTM leltározatlan, MARÓTI Éva: StudCom 28 (2004), 214-215, XXI. tábla 10.) képviseli. A leletanyaghoz tartozik II. Constantinus caesar 332-333. évi (hátlap: GLORIA EXERCITUS, verdejegy: két hadijel között ág/[S]CONST = Arelete), Ae 3 méretű, alig kopott bronzpénze (VTM 79.325.26.; RIC VII 367, Torbágyi Melinda meghatározása).
2005-2006-ban az M0 autópálya építését megelőző feltáráskor a BTM munkatársai a lelőhely Ny-i, Budapest területére eső részén, a Major-hegy D-i, lankás lejtőjén több korszak leletanyagát hozták napvilágra (MNM Adattár 270/2006. LXV.; RégKut 2005, 211-213; ZSIDI Paula: Aquincumi Füzetek 12 (2006), 166-180; RégKut 2006, 182-183; előbbivel azonos szöveggel ZSIDI Paula-VÁMOS Péter: Aquincumi Füzetek 13 (2007), 271-272. (Bp. XVII. Rákoscsaba, Major-hegy Dél, Major-hegy alja, M0 Kelet, Bp. 05/2. lh. néven)). A Kr.u. 2. század kezdetére-első felére keltezhető fiatalabb objektumok anyagában a bennszülött kelta kerámia, a durva szarmata házikerámia és a provinciális áru keveredik. 2006-ban késő császárkori (3-4. századi) házakat és gödröket is feltártak. Két nyújtott csontvázas, melléklet nélküli síron kívül egy K-Ny-i tájolású, 2. századi temetkezés, valamint egy (az áttört díszű, zománcos korongfibula alapján) a Kr.u. 3. századra keltezhető, É-D-i tájolású sír került még elő. |
