Lelőhelyverzió adatlap (Szarvas, Káka, Kettőshalmi-dűlő, Halastó)

Alapadatok
Korszak: Avar kor
Leírás: A határ DK-i szélén, a Kettős-halomtól ÉK-re levő 4. számú halastó levezető csatornájának építése közben, 1955-ben sírokra bukkantak. A leletmentést Szabó János Győző végezte el (Szabó János Győző jelentése és ásatási naplója, MNM Adattára 359.Sz.VI.). A munkát a „4. számú halastó fő levezető csatornája mellett, a csatornavégtől 248 m-re” kezdte meg egy 9,45 x 1,50 négyzetméteres szelvénnyel, majd ehhez kapcsolódóan még további 2 szelvényt tűzött ki. A csatornafalban mutatkozó sírokkal együtt összesen 12 sírt tárt fel. Meg kell jegyezni, hogy a topográfiai munkálatok során végzett 1979. évi terepbejárások tapasztalatai szerint a szóban forgó halastó-rendszer nagyszabású átrendezéséhez kezdtek hozzá. Ez azt jelenti, hogy a csak részben feltárt temető további részei alkalmasint véglegesen eltűnnek és megsemmisülnek. Nem lehetetlen, hogy ez a temető megegyezik azzal, amelyről Szabó már az előző évben, tehát 1954-ben tudomást szerzett, amikor az első kettőshalmi ásatásán (lásd Szarvas 8/108. számú lelőhely) egyik munkása elmondotta neki, hogy a Kettős-halomtól körülbelül 800-1000 m-re, csatornaásás közben lókoponyás sírokra bukkantak. A sírok sorban, párhuzamosan feküdtek, és számuk talán 15-20 lehetett. Állítólag a temető Káka-puszta DK-i részén került elő, ami nagyjából megfelel a halastói temető helyének (Szabó János Győző ásatási naplója és jelentése; MNM Adattár 292.Sz.IV.; CSALLÁNY Dezső: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Bp, 1956. 190, 849a. számú lelőhely). A leletek azonban nem a DJM-ben vannak, mint Csallány mondja, hanem a TSM-ben Az ArchÉrt 84 (1957), 88 szerint 8, nagyjából É-D irányítású sírt tártak fel, amelyek késő avar koriak, illetve az egyik D-É tájolású szarmata kori. Ez a beszámozatlan szarmata kori sír lehet. A beszámolóban nem szerepelnek a csatornázás során elpusztított sírok. Még az ásatás megkezdése előtt, az árok ásásakor találtak egy szarmata kori sírt, amelyet feldúltak. Csak a koponyája és a melltájék felső része nem pusztult el. A sír tájolása D-É, K felé eltér 12°-kal. A nyaknál oktaéder alakú paszta- és karneolgyöngyöket találtak. A sír előkerülésekor a lábak táján sok fehér és néhány színes gyöngyöt találtak (43. t. 7, 9, 11) és egy vörösessárga tálacskát (43. t. 10) (amely valószínűleg egy galliai terra sigillata forma utánzata) (TSM leltári szám 60.22.27-32. A TSM leltárkönyvében a sír leletei között említenek még egy vaskést (60.22.27.) és egy sötétzöld üvegpaszta gyöngyöt fehér hullámvonal alakú mészberakással (60.22.32.). Ezek nem szerepelnek a sírleírásban).
Feltárás típúsa: Objektum alapú
Lelőhelyverzió neve: Szarvas, Káka, Kettőshalmi-dűlő, Halastó
Lelőhely jellege: Temető / sír
Lelőhelyverzió típusa:
Kor: Népvándorlás kor,Római kor