|
Leírás:
|
A falu belterületén és a község szélétől K-i irányba húzódó háton van a lelőhely. A kultúrháztól É-ra levő üres telken, a szántásban számos edénytöredéket lehetett gyűjteni. ÉNy-i irányban nem terjed túl ezen a telken, mert a határos utcában történt építkezésnél nem találtak leletet. Szebegyinszki János örménykúti lakos a saját telkén, a ház mögött emésztő ásása közben egy hamus gödröt talált. Ebből ember- és lócsontokat, továbbá vaspántot és más szarmata kori leleteket szedett ki. A házaktól K-re, mintegy 500 m hosszúságban lehetett még cserepeket gyűjteni az említett hátas rész teljes hosszában.
A hamus gödörben talált késő szarmata kori leletanyagban a következő jellemző típusok vannak: szürke, korongolt, nagyméretű hombár felső része, rövid nyakkal és a majdnem függőlegesen álló nyakból vízszintesen kihajló peremrésszel. A nyakon 2 besimított hullámvonal egymásba kapcsolódik. Egy korsó vállrészén sűrű, vékony, függőleges besimításokat ferde, besimított sávok vágnak keresztül. Előkerült néhány megvastagodó csészeperem is. A leletanyagot egy pirosasbarna, korongolt, vastag falú edény oldalrésze és egy nagyméretű, 15 cm fenékátmérőjű, csillámos-kavicsos soványítású, nagy fazék lapos alja egészíti ki. Vannak még korongolatlan, összetört cseréppel soványított durva töredékek, közöttük egy fedő pereme.
A lelőhely szélén Árpád-kori kerámia is jelentkezett, míg a lelőhely teljes egészének területén gazdag késő avar kori leletanyagot lehetett dokumentálni.
1980-ban a hidroglóbusz felállításakor a szemtanúk szerint 5-6 felnőtt és 1 gyermek melléklet nélküli csontvázára akadtak, ugyancsak a szemtanúk szerint a helyszínre kiszálló Goldman György egy, a térdétől felfelé épen maradt sírt bontott ki, amely szintén melléklet nélküli volt.
Ugyanezen a lelőhelyen, az avar temetőtől 50m-re, ÉK-re telepmaradványok is előkerültek. A teleprészleten egy kard- és szürke tálka melléklettel ellátott szarmata férfisírt is találtak (RégFüz 36. (1983), 84-85.). |
