|
Leírás:
|
A községtől K-re, a szarvasi országúttól D-re, egy K-Ny irányú, alacsony partvonulaton, amely a Holt-Körös nagy szappanosi kanyarulatának belsejében van, nagy területen számos cserepet lehetett gyűjteni. Ma a Holt-Körös medre Ny-ra, 200-300 m-re van a lelőhelytől. Megtalálható a lelőhely az 1876. évi budapesti Őstörténeti Kongresszusra készített, a Szarvas környéki halmokat és lelőhelyeket ábrázoló térképen is, Szentandrás I. part néven (HAAN Lajos-WILIM János: Szarvas környékén levő őskori lelőhelyek. Kézirat,1875, No. 3.).
1975-ben, a múzeum munkatársainak első terepbejárása után nagy mennyiségű földet termeltek ki, hogy az épülő békésszentandrási új híd töltését megemeljék. Nagy földgépekkel végezték a munkát, és sok régészeti leletet megsemmisítettek. T. Juhász Irén muzeológus 1975. augusztus 26-án jelen volt a munkálatoknál. Mint jelentésében leírja, Varga László, a Tiszántúli Talajjavító Vállalat Békés és Csongrád megyei irodájának dolgozója ekkor talált és adott át a TSM-nek egy leletegyüttest, amely feltehetőleg egy szarmata kori sírból származik: rengeteg gyöngyöt (melyek hordó, hengere és korong alakúak), továbbá egy lemezes hátú, számszeríjas bronzfibulát. T. Juhász Irén ekkor a felszínen összegyűjtötte az éppen itt lévő leletanyagot is, nagy mennyiségű őskori cserepet (Körös-kultúra; Halomsíros-kultúra; Gáva-kultúra). Más leleteket nem tudott megmenteni (T. Juhász Irén jelentése 1975. októberében. Kézirat. A fibula és a többi lelet a TSM-ben, leltározatlanok).
A késő szarmata kori, 4-5. századi leletanyagban a szürke, korongolt cserép egy része fényezett és fekete színű (45. tábla 15.). Egy vékony falú korsó vállrészén jobbra tartó, ferde, besimított sávok sorakoznak (45. tábla 2.). Egy másik korsó vállrészén többsávos, besimított díszítés látható. A felső 2 sávban úgynevezett fenyőmintát simítottak be, a harmadikban pedig hullámvonaldíszt. A sávokat mélyen besimított, körbefutó vonalak választják el. Az utolsó sáv alatt összefüggő fényezés kezdődött. Egy nagyméretű, vastag szalagfültöredék kétfülű korsóból származhat. Szórványos, piros, korongolt cserepek mellett van néhány csillámos-kavicsos soványítású töredékünk is. Egy ilyen anyagú, erősen kihajló peremtöredék széle egyenesen levágott, a perem alul ferde bevagdalásokkal díszített. Találtak egy törött kavicsokkal soványított, kékesszürke színű, gömbös hasú edényből származó cserepet, pereme legömbölyödik és szélesen kihajlik. A T. Juhász Irén által gyűjtött anyagban embercsontok is voltak, amelyek azonban ugyanúgy tartozhattak a késő bronzkori, mint a szarmata leletekhez. Így nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy mely korszaknak/korszakoknak volt temetője a lelőhelyen. Hozzá kell tenni, hogy a legyalult felületen a telepobjektumok (és feltehetően sírok) legalsó részei még eredeti helyzetükben lehetnek. Hitelesítő ásatásokra a tervek ellenére eddig még nem került sor. |
