|
Leírás:
|
A múlt században az GYEM elődjébe szarmata kori sírmellékletek kerültek, melyekről Mogyoróssy János tudósított. A gyöngysor részletes leírását legelőször egy újságcikkben: "különböző nagyságú és alakú kaláris füzért ... ezek között lapos és gömbölyded fehérek, sárgák, barnák és kékesek és barázdások, (némelyek som alakúak) és némelyek aranyozottak és ismét némelyek hatszegletesek", majd a múzeum leletei között adja (BK 1876. márc. 9. 3. oldal; BRMTÉ 2 (1875-76), 145; BANNER János: Körös Népe I. (1956) 24). A lelőhely megnevezése "1861. sz. ház" volt, melyet a BMM-ben lévő 1865. évi kataszteri térkép alapján lehet a Baross út 6. számként azonosítani. Az utca neve korábban Nagy, illetve Fő, majd Lenin utca volt (BMM 62.714.1.; MEDGYESI Pál: Római és népvándorlás kor. In: Békéscsaba története I. (1991), 98).
A leletek 1875-ben kerültek elő, amikor az 1861. számú házat alapozták. Ekkor egy női csontváz nyakán "mészkő és üveggyöngyöket" találtak, s ezeket Mogyoróssy János említett munkája ismertette először. Banner János a gyulai múzeumban 1672. leltári számon (régi ltsz.) nyilvántartott szarmata leletként írja le az anyagot (BANNER János: Körös Népe I. (1956), 24, 62. jegyzet). Ő azonban lábjegyzetében, Haan Lajos egy évvel későbbi cikkére hivatkozik, ahol Haan egy "őskori" és egy "2000" éves edényt, egy gyöngysort és egy bronzkarika-töredéket közöl. A gyöngyök és a karika a "2000 éves" edény mellett kerültek elő, és Haan a bronzkarika alapján bronzkorinak tartja őket. A két edényről és a gyöngysorról rajzot is ad, s itt 16 gyöngyszem számolható meg. Ezek a leletek azonban Haan Lajos szerint a város "hátasabb részén" kerültek elő (HAAN Lajos: BRMTÉ 3 (1878), 49-50). A leleteket Mogyoróssy 1885-ben mint a gyulai vasúti homokbányában 1870-ben előkerült leleteket közli (MOGYORÓSSY János: Képes kalauz a Békésmegyei Muzeum Érem- és Régiségtárában tárgyak ismertetéséhez (1885), 11). A gyulai múzeum régi leltárkönyve szerint tévesen. A 2 lelet azonosságának ellentmond az is, hogy Mogyoróssy egy évvel korábbi, már említett cikkében az 1861. sz. ház leleteinél csak gyöngyökről tud, s az ott leírt 2 korongolatlan és 2 korongolt edény a Népkertben került felszínre, és Sztarka Ernő mérnök ajándékaként jutott múzeumba (BRMTÉ 2 (1875-76) 145. Népkert = 2/287. lelőhely). Németh Péter 30 db mészkő- és színes üveggyöngyöt vél innen ismerni, s a leleteket azonosítja a Párducz Mihály által egyik gyöngysorral (NÉMETH Péter: Békéscsaba története a honfoglalás koráig. In: Kristó Gyula-Székely György: Tanulmányok Békéscsaba történetéből (1970), 13). Párducz Mihály azonban csak 26 db gyöngyöt írt le az említett helyen, de nem írt közelebbi lelőhelyet (PÁRDUCZ 1950, 49). A gyulai múzeum régi leltárkönyvében az 1672. számon az 1861. sz. ház 30 gyöngye van nyilvántartva, ez azonban nem azonos a Haan Lajos által 1878-ban közölt gyöngysorral, nem tartozik hozzá edény és semmi sem bizonyítja, hogy azonos lenne azzal, amit Párducz Mihály publikált. A GYEM gyűjteményében már nem találhatók meg a leletek. |
