|
Leírás:
|
A határ ÉNy-i részén, a mezőberényi országúttól DNy-ra, az úttal párhuzamosan húzódó hátas részen terül el a lelőhely. A térképen elfoglalt helye alapján feltételezhetjük, hogy ezt a területet hívták régen a Hosszú-halomnak (1822: Hosszú H. HUSZÁR (1822) 42; 1830: név nélkül BmT 213; 1845: Hosszú halom BmT 215; 1850k: név nélkül BmT 225/7). Ennek alapján ehhez a lelőhelyhez sorolhatók azok a leletek, melyek Emperl Ernő békési jogászkormányzó gyűjteményéből ezen a néven az MNM-be kerültek. A tárgyak 1897 és 1903 között jöttek napfényre és bizonyos, hogy egy részük keveredett, sőt az is meglehet, hogy nem mind innen származik (A leletek között ugyanis szarmata-germán, illetve avar temetőhöz tartozó tárgyak is vannak. Bizonyos, hogy az MNM leltárkönyvében csak Hidashát megjelöléssel ellátott leletek között is előfordulhatnak erről a lelőhelyről származó darabok, összetartozásukat azonban nehéz bizonyítani, ezért azok itt nem kerülnek ismertetésre).
Szarmata kor: 1. 2 db bronzkarika, külső felületükön 3 sorban apró gömböcskék vannak (35. t. 2-3) (MNM RN 1912.16.160-161. Átm1: 3,2 cm; Átm2: 2,7 cm; V1: 0,8 cm; V2: 0,8 cm). Kerek átmetszetű huzalból). 2. Nyitott karikájú bronzgyűrű, egyik vége állatfejben végződik (35. t. 1.) MNM RN 1912.16.162. Átm: 2,5; V: 0,3 cm. Kerek átmetszetű huzalból). 3. Bronzkarperec. Kerek átmetszetű huzalból, nyitott, végei felé elvékonyodik (35. t. 8.) (MNM RN 1912.16.163. Deformált. Átm: 5,4-6,4 cm. A forma ismert más korokban is, így csak feltételesen sorolható a szarmata korba). 4. Ezüsttükör, korongjának szélén lyuksor, felületén koncentrikus körök vannak (MNM RN 1912.16.165. Átm: 8 cm. Nem található, leírása a leltárkönyv alapján). 5. Kör átmetszetű bronzhuzalból készült zárt gyűrű (35. t. 4). A huzal tekercselése és hurkolása alkotja a fejet (MNM RN 1912.16.172. Átm: 2,3 cm; V: 0,2 cm). 6. Bronzfibula töredéke. Rugója, tűje letört (35. t. 9.) (MNM RN 1912.16.176. H: 7,9 cm; Sz: 0,5 cm). 7. Bronzfibula, tűje hiányzik (35. t. 6.) (MNM RN 1912.16.178. H: 5,4 cm; Sz: 2,4 cm). 8. Bronzszeg, kis feje van, pántszerű teste elhajlott (35. t. 5.) (MNM RN 1912.16.178. H: 3,5 cm; Sz: 0,2 cm. Feltételesen sorolható csupán a szarmata korba). 9. Gyöngyházkorong. Egyik szélén átfúrt, egyik oldala lapos, a másik kissé domború (35. t. 7.) (MNM RN 1912.16.180. Átm: 2,4-2,7 cm; V: 0,4 cm). Párducz Mihály a felsorolt leleteket a szarmata kor első periódusába sorolta (PÁRDUCZ 1956, 179).
A lelőhelyről továbbá neolit (AVK), bronzkori (Ottományi-kultúra), kelta, gepida, avar kori, X-XI. századi és késő középkori leletek is származnak.
Hasonlóan ide tartozó leletek lehetnek az 1/xv. szám alatt tárgyalt edények is (az adatbázisban lásd Békés, Hidas-hát név alatt). |
