|
Leírás:
|
A kastélytól ÉK felé, az Aranyos-patak ÉK-i partja melletti domboldalon, körülbelül 500x100 m-es területen elszórtan találtak durva, kézzel formált és korongolt, szarmata cserepeket a legelőn.
1971-1972-ben, a babati libatelep létesítésekor, partfal géppel történt levágása közben csontvázas lelőhelyre bukkantak a lelőhely DNy-i szélénél. A 2-3. századra keltezhető, női (?) sír fennmaradt részletét dr. Zalabai Béla gödöllői lakos bontotta ki. Leleteit (a helyszínen szétbomlott edény kivételével) 1989-ben ajándékozta a GVM-nek: 5,3-5,9 cm átmérőjű, rombusz átmetszetű, nyitott bronzkarperecet és 4,9x2,2 cm-es, provinciális, bronz övcsatot. Az egytagú csatnak félkörös karikájú, keskeny tövise van, csatteste négyszögletes, majd közép felé ferde vonalban összeszűkülő és kissé ovális, sérült peremű korongban végződik. A csattest díszítése: hossztengelyében 2, keresztirányban vonalkázott, vésett vonal alkot nyújtott S-alakú szalagot, a tövis mellett 1-1 vésett pont-kör, a peremek mentén vonalkázott vonalak. A csattest középső részén 2, a díszítetlen korongon 1 szegecslyuk, a szegecsek hiányoznak (VTM Adattár 1575-90; GVM 90.1.1-2.) (35. t. 8).
Berente István a babatpusztai béresektől egy valószínűleg itt talált Traianus és Marcus Aurelius érmet kapott (BERENTE István: Gödöllői Hírlap XIII. évfolyam 27. szám (1940), 1). |
