|
Leírás:
|
A város ÉK-i szélén, az Élővíz-csatorna ÉK-i partján, a békési országút és a Ligeti temető (2/287. lelőhely) közötti területet hívták régen Ligeti-szőlőnek, de 1927-ben házhelynek osztották ki, és azóta teljesen beépült (CZEGLÉDI Imre: Békéscsaba utcanevei (1981), 125). Nem lehet tudni, hogy pontosan hol, mikor és hány szarmata sírt tárt fel Haan Albert.
Párducz Mihály szerint a feltárt "jazig-szarmata" sírokban néhány ép edény került elő (PÁRDUCZ 1931, 109). Banner János gyöngyökről és 15 ép edényről tud (BANNER János: Körös Népe I. ( 1956), 25. Banner János a Békésmegyei Közlöny 1932, 59. szám cikkére hivatkozik, ott azonban nincs utalás a leletkörülményekre), Németh Péter 4, a BMM leltárkönyvében Békéscsaba-Kanális-szőlők néven nyilvántartott edényt tart innen származónak, mondván, hogy Haan Albert nem végzett ásatást a Kanális-szőlőkben (NÉMETH Péter: Békéscsaba története a honfoglalás koráig. In: Kristó Gyula-Székely György: Tanulmányok Békéscsaba történetéből (1931), 12. BMM 52.1634.1.; 52.1675.1.; 52.1686.1.). Mivel Haan Albert a Kanális-szőlőkből számos más tárgyat is ajándékozott a BMM-nek, ez a 4 edény származhatott onnan (a Németh Péter által említett edények egyike egyébiránt kelta kori). |
