Lelőhelyverzió adatlap (Szeghalom környéke)

Alapadatok
Korszak: Késő római kor,Kora római kor
Leírás: A szeghalmi falumúzeumban, valószínűleg sírból származó szarmata kori korsót és több üveg-, valamint karneolgyöngyöt is lehet látni. A GYEM-ben egy szarmata kori füles bögrét őriznek, amelyet a töviskei út mellett, a falutól körülbelül 5 km-re találtak (GYEM 61.1.83.; lásd az adatlaphoz csatolt képet). 1926-ban a Kutas-csatorna közelében gödörásás közben magányos csontvázat találtak. Szeghalmi Gyula nyilatkozata szerint 3 érme volt a sírban: Antoninus Pius átfúrt érme a nyakcsigolyák és a kulcscsont találkozásánál feküdt, egy másik érme "az erősen elkorhadt csontváz koponyájában, a belső csontfalhoz tapadva" került elő, a harmadik pénzdarab "Krisztus korát megelőző időkből származó úgynevezett barbár pénz". Még ennél is fantasztikusabb Szeghalmi Gyulának az az állítása, miszerint 15 évvel korábban ugyancsak az Ördög-árka oldalából egy római nő csontváza került elő remek faragású elefántcsontkazettával, melyben "szépítő kenőcsös tégelyei, manikűrkészlete s négy darab Diocletianus ezüst pénz", továbbá "egy Krisztus fejű elefántcsont faragvány volt" (Sárréti Hírlap 1926. május 23. 3-4.).
Feltárás típúsa: Objektum alapú
Lelőhelyverzió neve: Szeghalom környéke
Lelőhely jellege: Temető / sír
Lelőhelyverzió típusa:
Kor: Római kor