|
Leírás:
|
A községtől D-re, 7 km-re, a Békéscsaba felé vezető 46. számú műút É-i oldalán, az egykori Szepes-ér által körülzárt szigetszerű kiemelkedésen áll az Egei-halom nevű kurgán. A halom lábánál, annak É-i és ÉK-i oldalán 1971 tavaszán a gyomai Dózsa Tsz homokbányát nyitott, hogy a szomszédos major gazdasági épületeinek építéséhez szükséges földet innen termelje ki. A földmunkák alkalmával kelta és szarmata kori sírokból származó bronzfibulák és gyöngyök kerültek elő; az ezt követő leletmentés során a bánya területén kizárólag szarmata kori sírokat találtak (a bánya É-i és D-i sávjában).
1971 és 1974 között Maráz Borbála végzett ásatásokat a lelőhelyen, amelyek során a szigetszerű kiemelkedésnek a homokbánya által érintetlenül hagyott részét tárta fel. Az ásatás 20 rézkori hulladékgödröt (Cernavoda III-Boleráz), egy kora bronzkori gödör maradványát, 22 La Téne-kori (LT B2-C, esetleg szkíta maradványokkal) és 51 szarmata kori sírt, valamint 7 szarmata kori árkot, illetve árokrészletet eredményezett (14. kép 3). A környező területek, elsősorban a dévaványai kurgánok feltárása alapján feltételezhető, hogy a halom a késő rézkori gödörsíros kurgánok kultúrájának egyik temetkezése fölé épült, bár az alaptemetkezés feltárására nem került sor.
A szarmata-kori sírok a szigetszerű kiemelkedés középső, legmagasabb részén és az érpart lejtőjén is előfordultak.
A kora szarmata kori temetőből 51 sír került feltárásra. Ezek nagyjából É-D tájolásúak voltak. A temetkezések zöme (70%) bolygatott volt.
A szarmata kori sírok mellékletei között nagy számban fordulnak elő a durva és korongolatlan csuprok, a szürke, korongolt kis poharak és füleskancsók, mészkő- és karneolgyöngyök, valamint különböző színű üveg- és üvegpasztagyöngyök; provinciális térdfibulák; aláhajtott lábú, kis ezüstfibulák és az ún. Aucissa-típusú bronzfibulák, valamint bronz övveretek és szíjvégek (39. tábla 1-5, 7-27). Mindezek (a 10. sírban talált Traianus ezüstérmével együtt: 39. tábla 6) a szarmata kori temetkezések korát a 2. századra határozzák meg.
A temető területén 7 kör alakú árok, illetve árokrészlet is előkerült, amelyek nagy valószínűséggel a szarmata kori temetőhöz tartozhattak. Átmérőjük 10-13 m között váltakozik és középpontjukban 1-1 szarmata kori sír helyezkedett el. Az árkok betöltésében a sírokéhoz hasonló korú leletanyag került elő: karneol- és mészkőgyöngyök, korongolatlan kis edények és szürke, korongolt csuprok vagy hasonló edények töredékei (RégFüz 25 (1972), 9-10; RégFüz 26 (1973), 10; RégFüz 27 (1974), 8; RégFüz 28 (1975), 11; MARÁZ: ArchÉrt 104 (1977), 5. kép. A leletek a BMM-ben vannak és leltározatlanok. A múzeum munkatársai terepbejárások során számos alkalommal jártak a lelőhelyen, a gyűjtött leletanyagot azonban nem közlik az ásatási anyaggal együtt). |
