|
Leírás:
|
Hortobágytól É-ra, az Ohat-debreceni vasútvonal É-i oldalán, a Hortobágy-főcsatorna bal partján.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata temetőt említ "Debreczen sz. kir. város múzeumának régészeti ásatásai 1905-ben (MKÉ I. (1907) 179-189.)" szakirodalmi hivatkozással és "Az 1900-as évek elején Téglás Gábor tőrt és bögrét, valamint egy Diocletianus-kori aranyat szedett ki a bivalyhalmi sírokból. 1905-ben Zoltai Lajos egy egyenes szentélyzáródású középkori templomot és temetőjét (téglasírok), valamint 3.20 m mélységben egy feldúlt sírt (durva kerámiatöredékek, lófogak, vázcsontok) tárt fel. Feltételezése szerint az utóbbi temetkezés népvándorláskori volt. 1925-ben figyelemmel kísérte az építkezéseket, de régészeti leletet nem talált." megjegyzéssel. |
