|
Leírás:
|
Földrajzi leírás: egy É-D-i tengelyű, Ny-i irányba lankásodó, tagolt dombháton található a lelőhely, a Temetőhegytől É-ÉNy-i irányban 370 m-re. A helyrajzi számok nem olvashatóak. Kolozsi Barbara ásatása, 2005. Hajdúdorogot Tokajjal összekötő régi országút keleti oldaltól 800 méterre, É-D irányú dombháton. A lelőhely K-Ny irányú, intenzív, a terület K-i részén sűrűbbek az objektumok, a Ny-i részén megjelennek az árkok, árokrendszerek. Összesen 841 objektum számot osztottunk ki, amihez 974 stratigráfiai számot rendeltünk. Az ásatás alkalmával őskori (vaskor-kelta), szarmata kori (római császárkor Kr.u. 2-5. sz.) és Árpád-kori objektumok kerültek napvilágra. A feltárt területen legnagyobb számban a szarmata kori település objektumai figyelhetők meg. Az őskori gödrök - melyek a lelőhely K-i részén helyezkednek el - közepes mélységűek, kör alakúak és átmérőjük körülbelül 1-1,5 között változik. A leletanyaguk edénytöredék, állatcsont és egy üveg karperec darab. A feltárt felületen nagyszámú gödrök, árkok, kemencék, kutak mellett tizenegy épület maradványát sikerült részben vagy teljesen feltárni. A lelőhely ÉK-i részén egy 4-5. századi magányos sírt találtunk, melynek D-i részét egy sekély árok metszett. A lelőhely D-i részén egy nagy méretű gödör betöltésében félig zsugorított, jobb oldalán elhelyezkedő, melléklet nélküli, női csontvázat találtunk. A lelőhelyen 5 db ezüst és bronz pénzérmét találtunk, 4 db a felszínen szórványként, egy darab viszont egy gödörből kerül elő, mindegyik pénzdarab a késő római császárkorból származik. (Hadrianus, Antonius Pius, Probus császár). A lelőhely É-ÉNy-i részén négy lócsontváz került elő a szerszámaikkal együtt, melyek valószínűleg 20. századiak és valamelyik világháború alatt pusztulhattak el. A négy csontváz közül az egyik kiscsikó. Az egyik mellett lőszert is találtunk. (Kolozsi Barbara jelentése)
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata sírt említ |
