|
Leírás:
|
A lelőhely Csongrád városától D-re fekszik, mintegy 2 km-re. Az 1:75000 katonai térképlapon Vendel-halom megjelöléssel van feltüntetve. Az ÉK-DNy-i irányban elhúzódó dombot ÉK-i harmadában vágták át 1937-ben. Homokkitermelési munkálatok során 43 sírt találtak, közülük a 11., 21., 22., 27., 35. sírok szarmata koriak, a többi Árpád-kori.
(PÁRDUCZ 1950, 26)
2013: 2013. április 23-án helyszíni szemlét végeztünk Csongrád, Vendel-halmon. Célunk a lelőhely pontos helyszínének beazonosítása volt, melyre a lelőhely szakdolgozati feldolgozásához volt szükség. A lelőhelyet az 1:10 000 léptékű topográfiai térkép, Dienes István 1957-es ásatási helyszínrajza és jegyzetrajza alapján azonosítottuk. A megfigyeléseinket fényképeken rögzítettük, illetve a topográfiai térképen jelöltük. A lelőhely a Csongrádot elkerülő 451-es út mentén található, a Szegedi és a Kolozsvári út között; a Szegedi út körforgalmától körülbelül 230 m-re K-re. Az egykori 1. homokbányától É-ra, a mai elkerülő út széléig szántóföld található, mely a szemlénkkor frissen szántott volt. A bányagödörtől DK-re veteményes található. A korabeli helyszínvázlatokon az 1. és 2. bányagödör közötti út ma is használatban van, vonalvezetése egyezik a régivel. A 3. bányagödör környezete elhanyagolt, attól DK-re körbekerített tanya épületei, Ny-ra és ÉNy-ra az itt elhaladó földútig legelőnek használt terület van. A homokbányák közötti területen akácos liget van, és ugyancsak akácosok vannak a bányagödrök belsejében, illetve széleiken. Az egykori bányagödrök, és az ásatási szelvények jól azonosíthatók voltak az 1957-es Dienes István féle helyszínrajzon látható lakóépület, istálló és a villanyoszlopok alapján, amelyekhez Dienes az ásatást bemérte, és amelyek mai is a helyszínen vannak. Az 1. és 2. homokbánya gödreit kerítés veszi körül, így azokat közelebbről megnézni nem tudtuk. A 3. homokbánya gödre szabadon áll, körülötte gondozatlan terület, benne szemét található (elképzelhető, hogy korábban ezt használták dögkútnak). A 3. bányagödörtől Ny-ra elhaladó út (melyet Dienes jegyzetrajzáról ismerünk, de a helyszínrajzon csak egy része látható) ma is használatban van. A 2. bányagödörtől és ettől az úttól nyugatabbra található területet is művelik, de a szántásban nem találtunk semmilyen leletanyagot. A bányagödrök elhelyezkedése, illetve az 1. és a 2. bánya közötti út megfelelnek a Dienes István által lerajzoltaknak. A bányagödrök mérete és alakja azóta semmit sem változott. Az 1957-es helyszínrajzon ábrázolt fasor is megvan még, ami azért fontos, mert ehhez mérte az ásatási szelvényét és a feltárt sírokat. A fasortól É-ra körülbelül 2 m-re kezdődik a szántás, ahol emberi csontokat (borda, combcsont, medence, ujjcsontok) és lócsontokat találtunk (állkapocs darabok). Csontokat csak a szántás Ny-i szélén a fasor közelében találtunk, ez a terület a domb ÉK-i lejtője, ahol Dienes István ásatása is volt. A helyszínrajzon ábrázolt 1. bánya DK-i részénél (ahol a veteményes van) szintén találtunk emberi csontokat, illetve lókoponya darabot és fogat. A csontok egy-egy ponton sűrűsödnek, és minden valószínűség szerint egyenként azonosítható sírhelyekre utalnak. Mivel sok csont még félig a földben volt, illetve a fasor mellett található szántás szélén, így elképzelhető, hogy még van néhány olyan sír, mely megmenthető és pontosan dokumentálható lenne, ha leletmentésre kerülne sor. A kiforgatott csontok között régészeti leletet nem találtunk. A helyszíni szemlénk során tehát nemcsak az egykori ásatási szelvényeket tudtuk azonosítani, de arra is kétségtelen adatokat szereztünk, hogy az egykori dombhátnak a homokbányán kívüli részein számos feltáratlan sír lehet még. A felszínen talált lócsontok alapján a sírok között honfoglalás koriakkal is számolnunk kell. (Szalontai Csaba)
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről |
