|
Site version description:
|
A lelőhely a csárpateleki úttól K-re körülbelül 2-300 m-re (térkép alapján: körülbelül 500 m-re - ez alapján rajzoltam fel a lelőhelyet a térképre) a IX. és X. dűlő közötti távolság felénél. Természetes eredetű ÉK-DNy (a szövegben K-Ny) irányú dombhát, melyet egy csatorna vág ketté. Técsy József ügyvéd, a tanya egykori tulajdonosa 1891-ben több tárgyat ajándékozott a hódmezővásárhelyi Református Gimnáziumnak, melyek a földjén kerültek elő. Banner János a hódmezővásárhelyi Református Gimnázium régiséggyűjteménye c. tanulmányában (Dolgozatok, 1937.) említi, hogy a város határában több olyan lelőhely van, ahonnan a Körös-kultúra leletanyaga ismert; ezek között említi a Técsy tanyát. A Técsy által ajándékozott tárgyak között volt egy ellentett élű rézcsákány, melyet a bodrogkeresztúri kultúrába sorolt. (Banner János: Újabb adatok a bodrogkeresztúri kultúra elterjedéséhez. In: AÉ. 1940.) Párducz Mihály szintén a hódmezővásárhelyi Református Gimnázium régiséggyűjteménye c. tanulmányában (Dolgozatok, 1937.) közli azokat a tárgyakat, melyek e tanyáról kerültek elő: 2 db kettős csonka kúp alakú orsógomb, Commodus és Antonius Pius 1-1 ezüst érméje, görög bronzérem, Valens és II. Constantius PB érme. Bálint Alajos a hódmezővásárhelyi Református Gimnázium régiséggyűjteménye c. tanulmányában (Dolgozatok, 1937.) ismertet e területről egy nagyobb és egy kisebb keresztet, IV. István 2 érméjét, egy IV. László báni dénárt, egy ruhakapocs-párt, egy imakönyv kapcsot, egy fejes bronzgyűrű fél darabját és egy köpűs nyílhegyet. 1894 és 18995-ben Oláh Imre kutatott az egykori templom alapja után, azonban mindössze néhány jelentéktelen tárgy és egy IV. Béla érme került elő. Szeremlei Sámuel szerint Kopáncs falu központja e területen lehetett, azonban e feltételezését az ásatás nem igazolta. Csatornaásás közben ős- és népvándorlás kori leletanyag került elő, ezért 1964. szeptemberében Nagy Katalin helyszíni szemléje előzte meg azt a leletmentő ásatást, melyet a MNM megbízatása alapján Gazdapusztai Gyula végzett 1965. júliusában. A Körös-kultúra 2, 5 m vastagságú rétege mellett előkerült 4 szarmata kori sír és szórványos Árpád-kori telepnyomok is.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata csontvázas temetőt említ "Hódmezővásárhely DNy-i részének régészeti topográfiája és településtörténete (MFM Rég. Ad. 996-84.)" hivatkozással. |
