|
Site version description:
|
A lelőhely egy DNy-ÉK irányú háton, egy K-Ny irányú magaslaton és a köztük elterülő mélyebb részen helyezkedik el. Legintenzívebb részei a D-i és É-i magaslatokon voltak. A lelőhely beruházás általi érintettsége: 13+000- 13+800 km szelvény között. Szakanyag 76926: A régészeti lelőhely teljes területe változó intenzitással, de régészetileg érintett. Az É-i területrészen közepes, középső részén alacsony, míg a D-i területrészen (elkerülő utak és főpálya) igen magas intenzitással ismerhetőek fel régészeti jelenségre utaló anomáliák. A lelőhely É-i részén a Kösely mellett egy ismeretlen korú árokrendszer azonosítható, amelytől D-re mintegy 125 méterre két nagyobb kör, illetve lekerekített téglalap alakú bizonytalan anomália határolható le. A D-i területrészen az elkerülő utak területén és a főpályán mintegy 250 méter hosszúságban igen intenzíven jelentkeznek emberi megtelepedésre utaló anomáliák. Ezeken a területeken a jelenségek intenzitása miatt további örökségi elemek megjelenítésére is lehet számítani. A lelőhely D-i határánál, illetve attól D-re 200 méter hosszúságban jellege alapján mintegy 40 szarmata körárkos temetkezés nyoma ismerhető fel a lelőhely puffer zónájában. A területet ÉNy-DK-i irányban egy földút keresztezi, ennek zavaró hatása miatt az értelmezés lehetőségei itt korlátozottak voltak. A feltehetően szarmata kori temető környékén geológiai jelenségek azonosíthatóak. A felmérést vetésben és boronált szántásban végeztük. (Mesterházy Gábor) Szakanyag 77922: A régészeti lelőhely Derecskétől ÉNy-ra, a Kösely (Tekeres) nevű mesterséges csatornától D-re, több homokos humuszdombon helyezkedik el, amelyeket K-ről kisebb, kör alakú mélyedések határolnak. Az objektumok a jelenlegi felszíntől mérve 34-89 cm között jelentkeztek a fekete, homokos humusz alatt lévő sárga homokos, agyagos, de állatjáratokkal átszőtt altalajban, amelyek közepesen mélyek voltak. 32 objektum (14 árok, 18 gödör) nem tartalmazott keltező értékű leletet. Továbbá 25, főleg méhkas alakú gödör, két kút, egy árok, valamint két körárkos sír (gyöngy- és edénymellékletekkel) a római császárkor (szarmata) időszakához köthető. A temető a régészeti lelőhely D-i részén található.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata települést és temetőt említ "Előzetes régészeti dokumentáció- M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz, 2015 (650/266/2015)" hivatkozással.
Előzetese: Deák Rita ‒ Szabó László: 21. Derecske, Kösely (Tekeres) II. (61922). In: Sztrádaörökség. Válogatás az M35-ös és M4-es autópálya régészeti feltárásaiból. Szerk. Kolozsi Barbara ‒ Nagy Emese Gyöngyvér ‒ Priskin Annamária. Déri Múzeum, Debrecen 2021. 55‒59.:
Telep D-i végén temető „amit egy árok is jelez”. A temető É-i és D-i végét így le lehet határolni. (5. kép) 120 sír, 99% rabolt (7. kép), de a lábat rendre nem érinti – ott edények (8. sír). Kb. fele körárkos. Zöme D-É-i. Nem körárkosak kisebbek és sekélyebbek. A körárkosak 3 m hosszúak, sz. gyakran méter felett. Árokrendszer többet bolygatott (6. kép). Gazdag leletanyag: sigillaták, érmék, fibulák, gyöngy, 2 pixis, bronzveretes ládika, ezüsttükör (9-10. kép). Egy rabolt körárkosban arany lemezes bronz korongfibula, ezüst horgonyfibula, ezüstcsövecskék, 2 bronzkarika ezüstlánc töredékével (fibulához tartozott?), 19 cm hosszú, arany és bronzlemezből préselt, poncolt veret (11. kép). |
