|
Site version description:
|
2010 márciusában a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megelőző feltárásokat végzett a Magyar-Horvát gázvezeték építésével érintett régészeti lelőhelyeken.
2010. március 29. és április 1 . között kutattunk a lelőhelyen. 2009 őszén a lelőhely egy részén 92 objektumot tártunk fel, amelyek egy késő avar telephez, valamint egy szarmata temetőhöz tartoztak. A szántóföld művelés alatt álló terület enyhén lejtett DNy-felé, a Mátételkei-Kígyós-csatorna irányába, a sírok előkerülési helyén pedig enyhe magaslatot figyelhettünk meg. Ez különösen 201 0-ben volt látványos, amikor a környéket
teljesen felszántották. A lelőhely ÉK-i végén egy domb található, közvetlenül a dűlőút K-i oldala mellett. A domb ÉK-i lejtőjén, valamint magán a dombháton, a nyomvonal 84+950-85+050 km-pontjai között a homokos
altalajon egy árok és egy sírszerű beásás foltja került elő. Az 50, helyenként azonban a 100 cm vastagságot is elérő humusztakaró alatt homokos, a mélyebb területeken agyagos altalajon összesen 14 stratigráfiai egységet figyeltünk meg, melyekhez 12 objektumot rendeltünk. A 92 m hosszú, 5-6 m széles szelvényben mindössze 3 szarmata sír, egy hosszú árok több részlete, valamint 6 ismeretlen korú kisebb beásás került napvilágra. A sírok közül az egyikben egy nő részben feldúlt csontvázát találtuk meg. Jól kivehető volt a rablógödör, amely a váz felső részét bolygatta meg, épen hagyva a lábrészt. A DNy-ÉK-i tájolású sírban másodlagos helyzetben pár ékszert leltünk, amelyek közül egy nyitott bronzkarika fülbevaló, valamint egy karperectöredék emelhető ki. Az elhunyt bal kezéhez elhelyezett orsógomb érintetlenül, egy gömbös hasú, vörös színű edénynek a töredékei a sír aljában szétszórva kerültek napvilágra. Megfigyelhető volt, hogy a tárgyat a halotti tor után összetörve helyezték a sírba. Az edény több töredéke viszont a sír feldúlt részéből került elő a betöltésből, a kiforgatott csontok közül, egy töredéket pedig a dombot keresztülszelő, a szelvényben hosszában futó árok sír melletti szakaszában találtunk meg. Az árok átlagosan 50 cm széles volt, mélysége helyenként elérte az 1 m-t. A kerámia árokban való felbukkanása arra utal, hogy az a korabeli sírrablók tevékenysége idején nyitva állt, sőt az sem kizárt, hogy azt éppen ők maguk ásták a sírok után kutatva. Erre utalhat, hogy egy másik, a dombhát ÉK-i peremén előkerült sírt is megbolygatott. Bár az árok eredetére és funkciójára nézve döntő érv nem áll a rendelkezésünkre, az bizonyos, hogy az említett női sírtól 2 m-re ÉK-re egy szarmata férfi rabolatlan sírja feküdt. Az elhunyt bal kulcscsontján vasfibula, a medencéjén keresztben vaskés és vascsat maradványa került elő, bal hüvelykujján egy vashuzalt, feltehetően gyűrűt találtunk. Az árok kapcsán említett ismeretlen, feltehetően szintén szarmata kori sírból csak egy kiforgatott koponya és hosszú csontok töredékei kerültek elő egy halomban. Míg a két korábbi sír 50-60 cm mély volt, addig az utóbbi sír mélysége alig érte el a 20 cm-t a nyesett szinttől számítva. A csontok mellett itt csupán egy vastárgy töredéke került elő. A dombháton többszöri nyesés után, valamint egy K-Ny-i irányú, 1 m széles és 10 m hosszú, 35-40 cm mély kutatószonda megnyitása után sem bukkantunk újabb sírfoltokra. A dombháton, a sírokon, valamint a már említett (a dombhát gerincén elkopó) árkon kívül csupán néhány sekély és bizonytalan eredetű, leletanyag nélküli beásás került elő. Az árok vonala a szelvény ÉK-i végéig követhető volt, ahol azonban már csak recens beásásokat találtunk, amelyekből tetőcserép került elő. Ezek egyike vágta az árkot, további támpontot adva az árok lehetséges korára nézve. A korábban feltárt szelvény és a most kutatott szelvény között 35-40 m leletmentes terület húzódott. A kutatásunk eredményeképpen sikerült tisztázni a lelőhelyszakasz nyomvonalba eső teljes hosszanti kiterjedését. A leletanyag az elsődleges feldolgozás után a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezeténél kerül végleges elhelyezésre.
(Pópity Dániel jelentése) |
