|
Site version description:
|
A 2011. július 22-én a beruházással érintett területen végzett terepszemlén egyeztetéseket követően a közművekkel és kiegészítő épületekkel megnövelt, 27 063 négyzetméterben határoztuk meg a kutatandó területet. Ebből végül 26 180 négyzetmétert tártunk fel. A kézi földmunkát augusztus 5-én kezdtük meg. A terület D-i részét talajvíz borította, amely a DK-i sarokban elérte a 30 cm-es magasságot is. Folyamatos (többszörös) szivattyúzás mellett dolgoztunk, a feltárást végül december 1-jén fejeztük be. Összesen 1320 objektumot tártunk fel, melyekhez 3585 stratigráfiai egységet rendeltünk. A rendkívül intenzív lelőhelyen nem egy esetben 2-3 korszak objektumai is metsző pozícióban kerültek elő. A mélyen fekvő, mocsaras terület 3 korszakban is mutat megtelepedési nyomokat, tehát biztonsággal kijelenthető, hogy mind a neolitikumban, mind a bronzkorban, mind pedig a késő avar megtelepedés idején sokkal szárazabb lehetett a klíma, a talajvízszint is ennek megfelelően sokkal alacsonyabban jelentkezhetett, ugyanis a (jelenleg?) mélyen fekvő területen intenzív neolit és bronzkori településnyomokat figyelhettünk meg, az avar korból pedig nem egy épület alapjait is sikerült feltárnunk. A feltárt terület DK-i (jelen időszakban hónapokig víz alatt álló) részén a római császárkorból csak kutakat dokumentáltunk, ez utalhat arra, hogy a Kr. u. 2-4. században vizesebb volt ez a rész, hiszen a szarmata település lakóházai és egyéb épületei a magasabban fekvő területre húzódtak, míg ide csak vízért jártak.
A római császárkorból település- és temetőrészletet is dokumentálhattunk. A magasabban fekvő É, ÉNy-i részen kerültek elő a szarmata település viszonylag leletekben gazdag objektumai. Lakóházakat, épületeket, cölöpökön álló gazdasági épületet/épületeket (?), kemencét tartalmazó, nagy méretű méhkas alakú műhelygödröket (?), kerek és méhkas alakú tárológödröket tártunk fel. A telep mellett egy 21 sírból álló temetőrészletet is feltártunk. A sírok nagy része bolygatott volt, a bennük eltemetett halottak gazdagságára, társadalmi rangjára így csak a hátrahagyott tárgyakból tudunk következtetni. 2 sírból ezüsttükör került elő, az egyik halott hölgy ruhájának alját pedig 10 sorban (aranyfóliás) gyöngyökkel díszítették. A temető minden bizonnyal megfeleltethető a telep egyes fázisainak. A telepobjektumok azonban nem egy esetben 20-30 cm távolságra kerültek elő a síroktól, így egyidejű használatuk kizárható.
2011. október 28-án az Epreskert utca D-i folytatásán, az egykori orosz laktanya területén, útépítési munkák szakfelügyelete során kerámiatöredékek kerültek elő, majd a felső törmelékes, bolygatott talajréteg eltávolítása után több objektum foltja rajzolódott ki 130 cm-es mélységben. Mivel a földmunkák még további 100 m-t érintettek D-i irányban, ezért megállapodás született a tervezett út további szakaszának feltárásáról. 2011. november 15-21. között végeztük el kutatást a szerződésben meghatározott területen. A régészeti munkák során 25 különböző méretű gödör és 3 árok került elő. A kiásott objektumokból kevés régészeti lelet (főleg állatcsont) vált ismertté. A 3 gödörből ismert, alig fél tucat kerámiatöredék alapján a lelőhely késő szarmata / kora népvándorlás kori lehet. A betöltésük alapján valószínűsíthető, hogy a gödrök egy része szintén ehhez a korszakhoz köthető.
(Szelekovszky Márta jelentése) |
