|
Site version description:
|
A községtől K-re, a Holt-Körös egyik meandere fogja körül a Torzsás-zugot. A Körösnek ezt a kanyarulatát a szabályozás során átvágták. Ebből az átvágásból kerültek régészeti leletek a múzeumba „34-es átvágás” megjelöléssel (Az átvágás azonosítható KORBÉLY 1916, 196-197. oldalon közölt térképén. A térkép egyébként Kocsis Pál és Blenka Gyula mérnök 1878-ban készített vázlatos térképén alapul. Ez a vázlat jelenleg a TSM-ben található. Az MNM-ben lévő leletek leltári számai 177.1895.1-743. Szintén az MNM-ben van további 2 tárgy, amelynek leltári számai 1950.19.1. és 26. Ez a 2 tárgy a napló szerint Gyoma-Endrőd lelőhelyről származik. Az egyik edényben (1950.1.19.) talált kis cédula szerint a lelőhely a Körös Gyoma és Endrőd közötti 34/32. számú folyamátmetszése, ott is a 142. számú szelvény. Ez azt jelenti, hogy a tárgyak pontos lelőhelyét meghatározni csak akkor lehet, ha felbukkan az a térkép, amely nemcsak az átvágásokat, hanem a szelvényeket is feltünteti. Ez a térkép valószínűleg az OVH-nál megtalálható). Az alábbiakban az MNM-be került leletek kerülnek bemutatásra. Mivel a szóban forgó tárgyak zömét a gyűjteményben található meg, mert 1875 óta (mint az 1958. évi revízió adatai mutatják) „elvesztek”, a leleteket általában a napló bejegyzéseinek megfelelő szöveggel olvashók. Ugyancsak a napló alapján került meghatározásra a koruk is, kivéve, amikor azt feltétlenül módosítani kellett azt. A sok tárgy közül egyedileg csak a fontosabbnak látszókat ismertették az alábbi leírásban. A tárgy után zárójelben a tételen belüli leltári alszám található. Amely tárgyak elvesztek, azoknál ezt a körülmény nem kerül említésre, csak a meglévő tárgyaknál van jelölve. Az adatbázisba csak a szarmata kori tárgyak leírása került felvitelre, emellett gepida, avar, illetve Árpád-kori leleteket is tartalmazott a leletegyüttes.
3. Bronz lemezdudorok és tutulusok, vascsengettyű, bronzfibulák, kagylóékszerek és gyöngyök, bronzkarikák, áttört bronz díszlap és díszpánt, bronztükör töredékei, bronzcsatok, karperecek, bronz és ezüst övpántok és övcsatok, láncocska (3-74). Ezek a tárgyak minden jel szerint egy szarmata kori temető (a napló szerint 1-3. századi) sírmellékleteinek látszanak.
5. Kalcedon- és kagylógyöngyök, ezüst övpánt, ezüsttutulus (77-88). Talán szarmata kori leletek.
7. Öntött bronz érem (97).
9. Átfúrt ólomkorongok, bronzcsengettyű, szíjvégek és övboglárok, bronzfüggő, bronz övcsat, csiholó kovadarabja és bronz lemezfül (110-153). E tárgyak akár szarmata kori, akár avar kori sírokhoz tartozhattak.
11. „Barbár” vaskések és pántok töredékei (183-203), valósíznűleg szarmata kori sírmellékletek.
12. Vasból készült nyílhegyek, lándzsák, kard és késtöredékek (204-230). E tárgyak 1958 óta kallódtak el az MNM-ben. Akár szarmata koriak, akár avar koriak lehetnek.
13. „Barbár” vaskard töredékei (231-253). E tárgyak közül egyetlen pengetöredék megvan. ez a széles penge fatokban lett eltemetve a sírba, mivel a darabon ma is famaradványok láthatók. A darab szarmata kori vagy gepida lehet. Meg kell jegyeznünk, hogy 1962-ben az MNM-ben ezt a leletet (továbbá az alább a 16. pontban felsorolt karpengét) ismeretlen okokból újra beleltározták. Ekkor a lelőhelynek csak a Gyoma-Köröspartot nevezték meg, bár idézték a korábbi, 1895. évi leltári számot, ahol világosan áll, hogy Gyoma, 34. számú átvágás. A leltározást végző azonban nemcsak ezt a felületességet követte el, hanem a kardnál a széles pengéjű kifejezés helyett vastag pengéjűt írt, ami azért egészen mást jelent (MNM régi leltári szám: 177.1895.231-253. és 720-723. Az "új", de felesleges leltári szám: MNM 62.61.1-2. Az 1962-ben adott avar kori meghatározás minden objektív alap nélkül született, de ez a kormeghatározás a többi elképzelhető lehetőség mellett ugyancsak elképzelhető. Valójában a rendelkezésre álló vasmaradványok alapján a kardok csak mint népvándorlás koriak tarthatók nyilván).
14. Üveg-, kagyló- és borostyángyöngyök (254-525, megvannak). Koruk szarmata kor, esetleg a gepida kor.
15. Az előzőekhez hasonló üveggyöngyök (526-719). Szarmata koriak, megvannak.
16. Vasból készült kardpenge (720-723). Kora bizonytalan.
22. Terra sigillata edény fenekéből faragott korong (743). Nyilván szarmata kori lelet.
Feltűnő, hogy a többségében nyilván egy szarmata kori és egy nagyméretű avar kori temetőhöz tartozó síranyagban nincs agyagedény. A 32/34. számú átvágás 2 edénye közül az egyik bronzkori vagy szkíta eredetű, a másik anyaga alapján újkőkori vagy rézkori lehet. |
