|
Site version description:
|
A békési határ D-i szélén, a békéscsabai országúttól Ny-ra működik a homokbánya, ahol napjainkra a kitermeléssel majd 1 négyzetkilométernyi területet pusztítottak el. A humusz, az agyagos homok, végül a tiszta homok bányászatával 4-5 méter mélységű bányagödrök keletkeznek, melyek kimerülésük után halastavakként üzemelnek. 1997 őszén, a kövesúttól Ny-ra legbeljebb eső bányagödör kimerülése miatt annak D felé való kiszélesítéséhez kezdtek. A felső 60-70 centiméternyi humuszréteg gépekkel történő letolásakor emberi csontok fordultak ki a földből, amit a homokbánya akkori üzemeltetője jelentett a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumnak. Az akkor a helyszínre érkező régész, Nikolin Edit már csak egy sír harmadrészét tudta menteni, az erősen csapadékosra fordult időjárás miatt a lelet mentést is el kellett halasztani. A leletmentésre végül 1998. május 11 - június 5. között került sor, a csapadékos, esős tél és tavasz ekkorra sajnos megtette hatását: az ősszel még jól látható régészeti objektumok foltjai nagyrészt eltűntek, a nyeséssel is elkopott még néhány. Az erősen agyagos, száradás után szinte kő keménységű kevert homokban később is nehezen ment a bontás. D-ről az ősszel lehordott humuszréteg 2-3 méter magas, hosszan elnyúló dombja, Ny-ról búzavetés, É-ról és K-ről pedig a már kitermelt homok helyén keletkezett bányató adta leletmentésre kijelölt kb. 50 x 20 méteres területünk széleit. A korábbi gyűjtések és az őszi helyszínelés idején szarmata és Árpád-kori cserépanyag mutatkozott nagy mennyiségben, a leletmentés során feltárt objektumok is ezekből a korszakokból származtak. munkálatok eredményeként - egyéb régészeti objektumok mellett - (az 1997 őszén mentett sírrészlettel együtt) 4 sírt tártunk fel, ezek közvetlenül a lehordott humusz alatt, 60-70 cm mélyen, a leletmentés felszínén jelentkeztek. Határozott sírfoltot egy esetben sem tudtunk rögzíteni. A leletanyag a múzeum gyűjteményében a JMM 99.1.61-99.1.72. leltári számokon található meg. |
