|
Site version description:
|
A Tócó bal partján, a Debrecen-balmazújvárosi műút és vasútvonal D-i oldalán, A Tócó és az említett utak szögletében. Szakanyag 74491: A lelőhely Debrecen Ny-i részén, a Balmazújvárosi út és a Köntösgát sor kereszteződésénél, a Köntösgát sor két oldalán, a Tócó-patak K-i magaspartján helyezkedik el. A lelőhely 353 x 128 m-es, É-D-i irányú. A lelőhely É-i és K-i részét jelenleg már beépítették. Korábban két külön lelőhelyként szerepelt a nyilvántartásban, Debrecen-Tócómenti szennyvízszűrő telep (28104) és Debrecen-Köntösgát sor 47. (28110). A 28104-es lelőhelyen 1923-ban Ecsedi István tárt fel egy szarmata sírt. A 28110-es lelőhely Csépes István telkét jelöli, aki 1942-ben szolgáltatott be szarmata leleteket a Déri Múzeumnak. A két lelőhely közti távolság körülbelül 200 m. A földrajzi közelség és a hasonló leletanyag miatt valószínűleg egy lelőhely lehet, így kérelmezzük a két lelőhely összevonását a 28104, Debrecen-Tócómenti szennyvízszűrő telep lelőhely néven. Szakanyag 76985: Debrecen Köntös kerten, a Balmazújvárosi úttól D-re a mai Tócó patak medrétől K-re fekvő É-D-i irányú gerinc. Mintegy 3 méter után sötétszürke barna folt jelentkezett, melynek tetején patics és kerámia volt. A humuszolást tovább nem folytattuk, az ingatlan teljes területe - mint a Tocó és partja - feltételezhetően régészeti lelőhely. 2012: Csarnoképület létesítése kapcsán, utólagosan 2012. december 4-én régészeti próbafeltárást végzett a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága a Debrecen Köntösgátsor 15. szám alatti ingatlanon. K–Ny irányú próbaszondát húztunk a megépített csarnoképülettől D-re, s mintegy 3 m mélyen sötétszürke-barna folt jelentkezett, melynek tetején patics és őskori kerámia jelentkezett. Miután az objektum tovább folytatódott a humuszolást nem folytattuk, az ingatlan teljes területe – mint a Tócó-ér magaspartja – régészeti lelőhely. Az előírt régészeti próbafeltárás elmaradása miatt a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája büntetést szabott ki a beruházóra, aki ezt tudomásul vette. (Hullám Dénes jelentése)
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata temetőt említ "Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának 1923. évi működéséről és állapotáról (DMJ XVIII-XIX. (1922-1923) 7-15.)" szakirodalmi hivatkozással és "A Tócómentoi szennyvízszűrő telep építéseko Ecsedi István szegény népvándorlás kori, majd a későbbiekben Mesterházy Károly által a Kr. u. 4. századra datált, temetkezést tárt fel." megjegyzéssel. |
