|
Site version description:
|
A községtől Ny-ra körülbelül 1 km-re, a Nagyszék nevű határrészben, az Algyői-főcsatornától K-re 350 m-re, közvetlenül a Maty-ér egykori É-D-i irányú ágának Ny-i partján, az agyagos-homokos emelkedő lejtőjén helyezkedik el a lelőhely, az autópálya nyomvonalának közvetlen közelében. A feltárt felület az autópálya nyomvonalának 160,900 és 161,950 km-e között helyezkedik el közvetlenül csatlakozik a Nagyszék I. (26/68) lelőhely D-i széléhez. A szarmata telep a lelőhely középső és É-i harmadában található, a telep D-i szélétől indult a szarmata kori temető. A késő középkori teleprészlet a lelőhely D-i részén került elő. A kora bronzkori sírok a lelőhely D-i harmadában, az autópálya nyomvonalának 161,680 km-énél voltak, a szarmata temetkezések között. Szalontai Csaba és Wilhelm Gábor leletmentő ásatása, 2005. alapján: Az M5 autópálya nyomvonala Kiskundorozsmától Ny-ra, a nagyszéki határrészben megközelítőleg É-D-i irányban, a Maty-ér egyik lefűződésének Ny-i magaspartján húzódik. Az előzetes terepbejárások alapján 1998 és 1999 között Kiskundorozsma-Nagyszéken az autópálya 160+900 és 161+950 kilométerei között Szalontai Csaba és Tóth Katalin végzett megelőző feltárást. A két szezonon keresztül tartó munkálatok során 1708 régészeti objektumot tártak fel, melynek túlnyomó többségét a szarmata kori telelpjelenségek és egy 2-3. század fordulójára keltezhető temetőrészlet 24 sírja tette ki. Az ásatásunk befejezése után néhány évvel a nyomvonal K-i oldalára egy átlagosan 15 méter széles, úgynevezett párhuzamos földutat tervezetek be, melynek területén korábban nem volt megelőző feltárás. Erről a tényről a múzeum csak az autópálya építésének kezdetekor szerzett tudomást. A lelőhely és a leletek védelme érdekében a múzeum kezdeményezte a Központi Közlekedésfelügyeletnél az építkezés leállítását. A leállítást követően a Nemzeti Autópálya Rt. finanszírozásával megindult a mentő feltárás, mely 2005. 05. 19 - 2005. 07. 01. között zajlott. A feltárás átlagban 15 méter széles és 800 méter hosszú nyomvonalon történt, mely kiszélesedés jelentős információkkal szolgált a korábban megismert települési struktúrához. Nehezítő tényező volt, hogy a lelőhely veszélyeztetett területe felett az autópályán végzett munkálatokhoz használt szervízút létesült, ami jelentősen lekoptatta és tömörítette a felső humuszréteget, illetve a magasabban helyezkedő objektumok egy részét - főként a kemencéket - meg is rongálta. A humuszolás után több helyen hosszú csíkokban lehetett észlelni a mélyen belenyomódott munkagépek nyomati. Gyakran nem volt egyértelmű, hogy egy mély autónyom vagy egy régészeti jelenség foltjai jelentkeznek, így kkörülbelül 15, később autónyomnak bizonyuló folt is objektumszámot kapott, melyek később meg lettek szüntetve. A nyomvonal Ny-i szélén több helyütt is sikerült visszaazonosítani a korábbi feltárás félig kiásott, illetve a nyomvonal kiszélesítésével feltárt objektumokat. A lelőhelyen 267 objektumot tártak fel 11408 négyzetméteres felületen, az autópálya 160+900-as és 161+700 km között. A sorszámozást 1709-től folytatták, így az összobjektumszám 1975-re duzzadt. A lelőhelyen csak a 2-5. század közé keltezhető régészeti jelenségeket figyeltek meg. A területen található nagy kiterjedésű szarmata település négy fázisra osztható. A szelvény É-i harmadában található a legsűrűbb rész. Itt főként nagyméretű, méhkas alakú vermek, kemencék, illetve füstölő műhelyen kerültek elő. Szinte az összes objektum betöltése égett, hamus, paticsos, omladékos volt. Valószínűleg a településrészlet elpusztulása után egy komoly planírozást végeztek a területen, melynek nyomait a gödrökben találták meg a feltárók. Az objektumokban igen nagy mennyiségű leletanyag volt, főként kerámia. Több egész edény, néhány tucat terra sigillata töredék, Pontus vidéki amphorák töredékei (köztük perem is), pár gyöngy és néhány fémtárgy emelendő ki a nagy mennyiségű állatcsont anyag mellett. a településrészlet a 3. század második felére keltezhető. Ettől D-re, egy 30-40 m széles üres sáv után következett egy újabb települési fázis. Az objektumok itt jóval ritkásabban helyezkedtek el, kevesebb leletanyagot tartalmaztak. E területen is több sigillata és amphora töredéke került elő. A településrészlet a 3. század első felére keltezhető. Közvetlenül a 2. települési fázis D-i végénél - néha azt vágva - egy hun kori település néhány objektuma csatlakozik. Ez a legkeskenyebb kiterjedésű periódus. A terület legnagyobb objektuma is itt került elő, egy 16 x 6 méteres, több osztatú műhely. A jellegzetes csillámos-szemcsés, illetve a kései típusú korongolt leletanyagból kiemelkedik négy figurálisan besimított tál, illetve két kannelúrás edény töredéke. Szintén megemelítendő egy Kowalk típusú üvegpohár kisebb töredéke. A terület D-i harmadában található a legidősebb települési rész. Jellemző, hogy a gödrök átlagmérete itt a legkisebb, a leletanyag mennyisége is szerényebb. Jó néhány ún. "dák jellegű" kézzel formált töredék mellett kiemelkedik egy kisebb, teljesen épp amphoradugó(!). A terület D-i végében található temetőrészlet egy sírja esett a nyomvonalba. A bolygatatlan női temetkezés felsőtestén egy térdfibula és egy svasztikafibula, a mellkason egy kis római bordázott edényke, a lábaknál több tucat apró kásagyöngy volt. A temetkezéstől körülbelül 200 méterre É-ra került elő a feltárás legizgalmasabb objektuma, egy D-É tájolású magányos, bolygatatlan női sír. A felsőtestén horgonyfibula, emailos korongfibula ezüst hajfonatdíszek és egy gyöngy nyaklánc volt. Gyöngyökkel díszített övén bronz tűtartó és két pixis volt. Nadrágjának két szára körülbelül 1100 gyönggyel volt kivarrva. Bal lábfeje mellett egy Drag 33. terra sigillata csésze volt, míg lábainak végében egy bronzveretes faládika állt, melyben egy vaskés és egy fekete, kézzel formált háromlábú, állatfejes kis mécses volt. A feltáráson részt vett: Mészáros Patrícia, Paluch Tibor, Sóskuti Kornél régész (MFM), Benedek András, Pópity Dániel régészhallgató (SZTE), Gábor László, Máté Genovéva, Nagy Norbert, Kulcsár Kornél, Stuny Péter és Tóth Miklós ásatási technikus. (Szalontai Csaba és Sz. Wilhelm Gábor jelentése)
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa a lelőhelyről szarmata települést és temetőt említ "Ásatási dokumentáció Szeged-Kiskundorozsma, M5 autópálya" hivatkozással és "II. sz. vége III. sz. első fele.24 sír, ebből 4 körárkos-halmos" megjegyzéssel. |
